Magyar Országos Tudósító, 1940. július/1

1940-07-05 [232]

KÖZEL EGYMILLIÓ PENGŐÉRT VÁSÁROL TELKEKET A FŐVÁROS • Vásoa-rcndezési célokra a főváros közöl egymillió pengő értékű telkeket vásárol Budapest területén. A*v áros rendezési és magánépitési ügyosztály készítette elő az infpstJkJüT 'vásárlásokat, az ügyosztály javaslatára megvásárolja a főváros a II.,Hunyadi János-ut mentén fekvő 14175 hrsz.több mint 100 négyzetöl területű tolkot 34„587 pengőért, a II.,Ilóna-utca mentén fekvő 14177.hrsz. 242 négyzetöl területű ingatlant'70.000 pengőért, a ll.,Branyiszkó-ut mentén fokvő 11900. és 11989/1.hrsz• 1466, illetőleg 300 négyzetöl területű telkoket, összesen 89.790 pengőért, a III .kerületben a Bécsi-ut és Kólosy-tér sarkán fekvő 14783 hrsz. 118 négyzetöl területű telket 33.000 pengőért, a III.,Monostori-ut tén fekvő 2375. ós 237l.hrsz. 1542, illetőleg 1575 négyzetöl területű telkeket'összoson 40.000 pengőért, a IX., a Mester-utca mentén fek3Ő 37.876A• és 37.876/11 .hrsz. 135 és 322 négyzetöl területű telkeket összoson 43.900 pengőért, a XI.,Budafoki-ut mentén fokvő 4142 hrsz. 3660' négyzetöl nagyságú teleknek kétharmad részét 354.000 pengőórt,a XIII. ,Máglva-, Jász- ói Agyaggatóa között fekvő 26552/9.hrsz. 3095 négyzetöl területű telket 92.874 pengőért és végül a XIV.kerületbe*, felevő 4*555 .hrsz. 17,637 négyzetöl nagyságú ordő terülő te t 220.000 pengőért. Eladta a főváros a VIII.,Tisza Kálmán-téren felevő 34.707 hrsz .székesfőváros^ tolok egy részét 520 pengős nógyzetölenkénti egységáron a m.kir.Aliami Munkaközvetítő Hivatalnak székház ópités coljára, továbbá a XIV.,Stofáni^-ut mentőn fokvő 32.473/2.hrsz. 183 négyzetöl területű telkét ölenként 110 pengős egységáron, /M0T/Vr, AZ ÉPÍTŐMESTEREK RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÜKÖN KÉRTÉK A KORMÁNYT ÉS A FŐVÁROST AZ ^PITó'AííYAGOK FELKUTATÁS ÁRA ÉS IGAZSÁGOS SZÉTOSZTÁSÁRA. A^Budapecti Építőmesterek Ipartestülete a nehéz gondokkal küzdő építőmester társadalom sérelmeinek és a sérelmek orvoslásának ^gyében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen az ipartestület elnöksége részletesen feltárW^az építőmesterek kívánságait és sürgették tarthatatlan helyzecnnegszüntetését. A keresztény ép&tomes toruk éérelmozik, hogy a hatóságok részéről nem kapnak megfelelő támogatást,3 Így képtelenek megbirkózni a burkolt stóhmann-rendszérrel, mely mögött a zsidó tőke húzódik meg. Az anyagdrágulást, a munkabér és a közterhek emelkedése következtében nehéz helyzetbe került a keresztény építőmester társadalom, a kis existenciak százai várják a segítséget. A közgyűlésen számos felszólalás hangzott el,többen szóvátették az építési anyagok beszerzésének rendkívüli nehézségeit és megjelölték a gyors segítség módjait is. Hosszú vita után a közgyűlés egyhangú helyesléssel elfogadta Unger József építőmester határozati javaslatát, mely szerint az ipartestület kebeléből külön állandó bizottságot küldenek lei a stitfgos tennivalók elintézésére és a nehézségek leküzdésére. A keresztény építőmesterek segítséget kérnek az iparügyi minisztériumtól ás a fővárostól, s sürgetik a meglévő építőanyagok felkutatását és azok igazságot elosztását, mert csak igy tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek, s ezáltal fejezhetik be a fővárosi kislakás építkezéseket is„ Védőimet kérnek az építőmesterek, akik a stróhmann rendszer kiirtását követelik, az eddiginél radikálisabb eszközökkel kell a stróhmann rendszert minden vonalon megszüntetni. Végül a közgyűlés elhatározta, a kormány ós a főváros támogatását kérik, sürgetik az ipartestület már meglévő intézményei mellé osszanak be hatósági szerveket, mert az építőanyagok fclkutatá* sa és igazságos szétosztása csak Így járhat sikerrel. /MOT/Vr.