Magyar Országos Tudósító, 1940. július/1

1940-07-01 [232]

EMLÉKEZZÜNK ÉS ADAKOZZUNK A VÖBÖS KERESZTNEK. Ma és holnap,amiko* a Magyar Vörös Kereszt kérő szóval ferdül a társadalomhoz, emlékezw ziink és gondoljunk arra, mit tett értünk a múlt világháborúban a Vörös Kereszt. Nagymagyarország területén 116,000 ágyon ápolta több mint ezer kórházban a sebesült és beteg katonáinkat, lábbadozó betegeknek száz üdülőotthonában adta vissza egészségüket, a harctereken min^ taszerü tábori kórházakban dolgozott, kórház vonataival szállította a sebesülteket és számos egyéb intézményében sok-sokezer vöröskeresztes férfi és nő dolgozott fáradhatatlanul és önfeláldozó szeretettel. A vöröskeresztesek mindenhol ott voltak, ahol segiteni kellett és amint a honvédelmi miniszter a társadalomhoz intézett beszédében mondotta, "Mint sok mindent,teljesen ujjá kell épitenünk a Magyar Vöröskeresztet is, ha azt akarjuk-ós okvetlenül akarnunk kell - hogy mükö-dé*sót legalább ugy fejthesse ki mint a világháború alatt,amikor 40 mii* > lió aranykoronát költött a sebesültek ós betegek ápolására. A világháború alatt a Vörös Kereszt mindenét feláldozta ós azj pedig^ami még megmaradt,a gyászos emlékű trianoni bókeparancfl következtében pusztult ol • Husz esztendő multán, ujabb és a világtörténelem legnagyobb csatája dul Európában, a technika vívmányai pusztítják az emberiséget, ma már országok válnak harcterekké ós békés városok dőlnek romba a repülőtámadások alatt. Soha olyan fontos szerepe nem volt a Vörös Keresztnek, mint napjainkban, mert amint a honvédelmi miniszter is hangoztatta, "Gondoskodnunk kell arról is, hogy sebesült katonáink, a légitámadások során megsebesült asszonyaink és gyermekeink szenvedését enyhitsük és a megfelelő orvosi kezeléssel és ápolással őket megint talpraáilitsuk. Erre van hivatva a Magyar Vörös Kereszt*. A Vörös Kereszt eddig nem kórt, mindig csak adott,számos intézményével segítségére volt a társadalomnak ás most sem alamizsnát, hanem a nemzet támogatását kéri ahhoz, hogy megvalósíthassa azon nemzetvédelmi feladatokat, amelyek hazánk újjászületett honvédségével szemben a Vörös Keresztet kötelezik. Gondoljunk hazánk szebb jövőjére, családunk, gyermekeink és szeretteink védelmére, önmagunkra és teljesítsük hazafias kötelességünket, jos.íivvel hozzunk áldozatot és adakozzunk, hogy szükség esetén újra segithessen a Magyar Vörös Kereszt. /MOT/B. GÍGS ORSZ ÁGZ ÁSZ Ló AVATÁSA. A felszabadult Gács község na/yszabásu ünnepség keretében avatta fel a történelmi vidék középpontjában emelt orsz agz ászlót, melynél: lobogóját Kismarosa köz cég adta. Az ünnepélyes felavatáson megjelent Bellusi Baross József főispán. iíoogrády Horváth László alispán, a honvéd-dandár--parancs noks ág vezetői és még sok más eleijei ős ég. Az avatóbeszédet József királyi herceg, az iSroklyés Országz iszlo K-j.gy bizottság országos disz elnöke mondotta. Be^zécébon ismertette az Országzász1o-mozgalom történetét, amely a trianoni időkben a hősiesség szellemének fenntartója lett. A királyi herceg ezután *zlovak, nyelven köszöntette a község szlovák népét éa kljei öntetté, hogy a magyarság mindenkor szeretettel ölelte magához szlovák testvéroit.Szoi't István birodalmának oktalanul szétszaggatott részeit - mondotta - nemsokára ismét vissz asz or ez v,ük és egyesitjük. A község és helyi társadalom nevében gróf Pcrgách János né, Szász Árpád körjegyző, Morka Sándor bíró, Kiss László plobáxios, Kistér csa képviselőjo mondottak beszedőt. Az EONB nevében Vójh Mihály tanácstag iktatta be az országzászlót, majd Steidl Antal plébános mondott imát. Gács országzászló ját a honvéd-zenekaraitól előadott Hiszekegy hangjai mellett vonták fol félárbocra, /MOT/B.