Magyar Országos Tudósító, 1940. június/1
1940-06-10 [230]
/A közigazgatási bizottság ölése. Folytatá s.l./ Csilléry András ezután annak a véleményének adott kifejezést, hogy a helyzeten egyedül fizetés, vagy munkabéremé léssel segíteni nem leheti Helyeselte, hogy az ár kormány biz toss ag igyekszik nivellálni az árakat és kifogásolta, hogy nem lát intézkedést az áruelrejtés megszüntetés érc. Non 1 het kifo 0 ás az, hogy a termelés visszaesése miatt var drágulás, hiszen var. elegendő munkaerő. Ami a szénkérdóst illeti, a széhollátás körüli anomáliák megszüntetése érdekében elsősorban szükség "olna az alacsony munkabérek rendezésére, annál is inkább, mert a szén'áilalatok jövedelme magas. A régi liberális és demokratikus államszervezetek máról-holnapra áttértek a kollektivizmusra, az egyéni érdekek háttérbe szorítják, mert a mai rendkívüli időkben csakis a közérdek az irányadó. Örömmel üdvözölte a kormánynak a termelésre ós a közollát *s biztosítására legutóbb tett intéz ke dóséit, kövesse a példát a főváros is, vegye kezébe a tüzelőszerrel való ellátást és az élelmiszerellátást is, természetesen a kiskereskedelem bevonásával. Felkérte a polgármestert, hog;, foglalkozzon ezzel a kérdéssel már most, nehogy megismétlődjön a tüzolősz-rhiány ós a legszükségesebb élelmicikkek hiánya. Újból hangsúlyozta, hogy nem kívánja a kiskereskedelmet kikapcsolni az érték sitósbSl, A továbbiakban ujbol szóvátette Csillóry andrás a Gellért szálio szomszédságában lévő kÓB öreg fővárosi bérház felhasználásának kérdését; épüljön itt a polgári rétegek számára gyógyszálló, a Gellért szálló depandansza, amely a szálló jövedelmezőségét is biztosítaná. El kell halasztani a tabáni gyógyszálló ópitósét, ezért a már felvett kölcsönből fedezzék a kiadásokat. Befejozésül a zsidótörvénnyel kapcsolatban annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha a fővárosi koncesszióknál szükség ván a zsidetörvóny gyorsabb végrehajtására, marosak a nyugalom érdekében is. Poyer Károly helyeselte a kollektív gazdasági berendezkedést, a szociáldemokrata párt ezzri az állásponton volt a múltban is, majd arról beszólt, hogy a mostani időkben minden állam rendkívüli intézkedéseket léptet életbe- a köz érdeké bon. Örömmel üdvözli azt a gondolatot, hogy a főváros létesítsen külön tüzelő- és élelmiszer ellátási szervet, erre csakugyan szükség van, de nincs szükség az egy kezekre. Beszólt ezután a drágasági hullámról, a legszükségesebb cikkek ára is omolkedett, a zöldségfélék fogyasztása lujrus lett,, Ennek n. mósak az elkésett tavasz az oka. Csodálkozásának adott kifejezóst,hogy az árakat jongedik emelni, ugyanakkor a fizetés ós munka béremelésekkel szemben hajthatatlan merevség mutatkozik. Sajnos a 1 leniégi helyzet nem átmeneti, évekre szóló vajúdásról van szó, éppen ezért nem szabad elzárkózni a fizetések javit^sa elöl. Biztosítani kell a megélhetést mindenki száméra, legyen az tisztviselő, vagy munkás, Helyesli,hog;/ ha a Községi Exelmiszerüzemet fojlesztiko Petrovácz Gyuía visszapillantást vetett orra az időre, amikor a fővárosban jártak és ő üdvözölte azokat a holland ós belga nevelőszülőket, akik a világháború után oéleg szeretettel gondozták ós látták vendégül a magyar gyermekeket. Annakidején a belga ós holland szülök . lett" hangsúlyozta, hogy , fordított esetben a magyar nemzet is hasonlóképen cselekedne. Helyeslés közben kijelentette Petrovácz Gyula, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel kell a holland és a belga szülék es gyermekek s-gitsegóre sietni ős kérte a polgármestert, indítson főváros akciót, vagy esetleg a Magyar Vörös Kereszt bevonásával kellene a magyar .gyermekek pártfogóinak segítségére sietni. Viszonozzuk mi is a belgák ós a hollandok jóságát, most az 8 gyermekeik kerültek bajba, s ránkhárul a feladat, megsegíteni eket. Szóvátette ezután Petrovácz Gyula egyik nowyorki lapban megjelent valót\ lan adatokat tartalmazó cikkek, amely azt állítja, hogy a budapesti, ,\ gellérthegyi citadellába, százhúsz esoh, s^ehved^ /0riási derültség/ '\ -'T^r3sa-gban^/folyt. köv./