Magyar Országos Tudósító, 1940. június/1

1940-06-15 [230]

. • 45 SO Budapest, 1940. június 15. XXII.évfolyam 160. szára. /Műegyetemi ünnepség I, folytatása/ - Hiába hivta fel a békediktátorokat arra, hogy csak egy pillantást vessenek Európa hegy- és vizrajzi térképére, s politikai határvonalak nélkül is nyomban kiveszik Magyarország körvonalait. Hiába mutattak rá arra, hogy egy ezredév történelmi tanuá-sága szerint ennek sem növelése, sem csótakentése nem volt maradandó. Hiába hivatkoztak arra, hogy e terület pereme adja a fát, érdet, vegyi anyagot, sót, szénát, vizierőt, földgázt, az ipari élethez szükséges fölös munkaerőt, mig az alföldi központ ezt mezőgazdasági feleslegével viszonozza. - Hiába bizonyítóttáka datokkal, hogy a Kárpátok kpszoruján belül egyetlenegy nemmagyar faj sem oslakó s nogy a nemzetiségi elv méltányosabb rendezése az akkorinál nem valósitható meg,, mert mig a történelmi Magyarországban - Horvátország nélkül - 54.5 százalék magyar, s a legnagyobb nemzetiség is esak 16.1 százalék -volt, addig a történelmi feilődes, h földrajzi tények, a nemzetgazdasági szükségek s a szellemi, erkölcsi és kulturális érdekek semmibevevésével megalkotott uj Csehszlovákiának 46 százalék cseh és morva, Nagyromániának 58 százalék román s Nagyszerbiának 37.1 százalék szerb többsége lesz csupán. Rámutattak arra is, hogy araig az imi-olvasni tudók százalékszáma a rigyarságnál 79.3, a románságnál csak 33.1, a szerbeknél 59.8

S azonkívül a} Középiskolát végzettek közül 84.5 százalék a magyar s esak 4 százalék a román, 1 százalék a szerb és 0.9 százalék a szlovák, a cseh műveltség pedig még a szlovák előtt is merőben idegen. jU^^^^^vx^i^pr^ - Hiába hangoztatta a magyar delegáció - hogy Apponyi klasszikus jegyzékét idézzem - "a lesza látásra szánt részeket a természet és történelem jelölte ki az ottlakók haza iául. • Európa békéjét fenyegetné, ha ezeken a területeken, amelyek Kelet határán fekUszhek. a régi egyensúlyt s 9Z arőket, amelyek Magyarország .történelmi hivatása kapcsán századokon át biztosították annak állandósasát,megbontanák s helyükbe mulandó, ingadozó építményeket fennének s állandó tűzfészke keletkeznék e viszályoknak, amelyei' agyidőre el lehet nyomni, de teljesen a leoltani sohasem. - Piába volt, a törekvés, hogy ha már a magyar érvek nem találnak meghallgatása,"kérdezzék meg oly teltételek mellett, amelyek az akaratnyilvánítás szabadságát biztosítják, azokat, akiket ez a kérdés leg, inkább érint és ne rendelkezzenek ró lill mint akarattal nem biró nyájról. Ha ellenfeleink visszautasítanák ezt, ezzel bevallanak, hogy igájuknak millió es millió lelket akarna k alávetni, akik pedig nem akarnak hozzájuk tartozni." - Mindez hiába volt! A békediktátum 364 cikke könyörtelenül rendelkezett. íme e cikkek szokásos bekezdése: Magyarország elfogadja. Magyarország elismeri, Magyarország hozzájárul, Magyarország beleegyezik, Magyarország átengedi, Magyarország lemond, Magyarország ttot a les, Magyarország-kötelezi magát; Magyarország aláveti magát, Magyarország viseli, Magyarország fedezi, Magyarország fi zati, Magyarországot terheli, Magyarország felelős, Magyarország nem kifogásolj , Magyarország korlátozza', Magyarország nem lephe timtul, Magyarországnaic nem lehet, Magyarország részéről nincs helye, Magyarországnak kilós stb. Nem folytatom;