Magyar Országos Tudósító, 1940. május/1
1940-05-14 [228]
Br.EAlvLkTSS JÁNOS. söTÖ-T-ilI TANÁR OLASZORSZÁGI -^LőAD.^A. H:;A.lss pr«~ fSsszor "cj-jus 10-én nagys. " fc ru előadást tartott Triesztben. Az előadás a magyar ultura és a magyar géniusz" 1 atinit..isának" kérd36ét boncol-Jn. Mig eé.yes dunai, éa balbáni népeket Rómához és a latinsághoz kizárólag nyeivn. ' aposoljg, addig a magyar kultúra, s benne a magyar államsze-mléiet is Szent István óta nemcsak á . , * ,. átszivódott latins i :gal, hanem a magyar szellemi élet hozzá is javult a római jellem ós a modem értelemben vett latinság, "nyugatiság" eszményének kiala'ltás.koz. Mig az uj latin nyelvet beszélő románok első románnyelvű kiadványait is magyar urak, illetőleg nyomdák készttették. Az előadó kankiss professzor római, nápolyi előadása után Trisztben is ereé. deti* kutatások alapján vizsgálta a római jellem és a római eszmény életalakulását, hatásat a magyarságra és megállapít ja, hogy ezeknek az eszménye" nek szerepe a magyar nemzet életében körülbelül éppolyan jellegű, mint az olasz nép újjáéledésében, Ez voltaképen a két nemzet őszinte ro. onsz<=nvónek és zavartalan együttműködésének elpusztíthatatlan nótys-éger. alapja. Az előadáson többek között megjelent Pederie Dabbani tábornok, üigante ' ; . Sirola és Ki szentmihályi/, a :t»±esstl magyar " onzulátUS vezetője. /.ÍOT/B, .fiái f re d^ Pro domo: A Kültigyminlsztérium Sajtóosztálya kéri a hlr szíves közlését, ? E S T V Á R M E G Y E —.—PES TVARMEGYE KI Z GYŰLÉSE , Pestvármegye törvény hatos ága kedden délelőtt a Vármegyeháza dísztermében tartotta negyedévi rendes köz gyűlését, melyet megelőzően kisgyűlés volt Bfcgybarcsai Barcsay Ákos főispán elnöklésével. ^A kis gyűlésen saját kérelmére nyugdíjazták dr.Zboray Gézát, a pomázi járás f őszolg-bir áj át. A továbbiak során a kisgyűlés hozzájárult a vármegye vezetőségének javaslatához, hogy a pomázi járás székhelyét át te gyék Szentendrére., a, jövőben tehát a pomázi járás mint ilyen megszűnik, s helyette a szentendrei járás néven nyert közigazgatási beosztást. Tiz órakor nyitotta meg Barcsay Ákos főispán a törvényhatósági közgyűlést. A Magyar Hiszekegy elimádkozésa után a főispán a következő megnyitó beszédet mondotta? - Az idei 1940. esztendő ugylátszik a megpróbáltatások éve, - mondotta. Hosszú évtizedek óta nem érte a magyarságot annyi csapás, mint az idei téxen és a tél utáni szeszélyes időszakban* Az ország igen sok része szenvedett az abnormális időjárás miatt, 'de talán valamennyi vidék között Pestvármegyét sújtotta a legjobban a kegyetlen sors. Sok-sok derék magyar porta dőlt romba, még több magyar testvér lelki és vagyoni egyensúlya rendalt meg, fájó szívvel kellett látnunk a kétségbeesés okozta', lelki megrázkódtatások szomorú képét. Kötelességemnek tcrdsom e helyről is megemlékezni arról a lelkiismeretes ás önfeláldpzó tevékenységről, amely 3 veszedelem első pillanatától a katasztrófa elhár tás átig történt, Őszinte tárgyilagosággal ki kell jelen cenem,hogy vitéz Endre László. Pestvármegye alispánja, az érdekelt vidék hatósága, a községi hlőlj árot" ágok; a karhatalom, a levente egyesületek és a közerők emberfeletti mankóval igyekeztek segítségére lenni a bajbajutott magyar tes tv érőknek <• Külön meg kell emlitenem azt a gyors és lelkes munkát, amelyet derék honvédőink .égeztek. & katonaságnak ez a példás magatartása megerösita tte a nép bizalmát ós lelkierőt adott a csapások komoly ós megadó elviselésére * - «. Kormányzó ur őfőméltósága szózatára megindult minden vonalon a segítés, a jóérzésű testvérek áldozatkészsége szép I adakozást eredményeztek* de bizony03.hogy az eddig rendelkezésre álló 1 összegek mé a negyedét sem képesek fedezni annak a nagy kárnak,amely 1 a becsiésok alapján megállapítást nyert. Szükség van még'további áldoh zatkészségro, s kérem a törvényhatóság minden tagját, hogy megértéssel \ és nemes léi. kkel adakozzanak.- 7 AGCSLEVÉLTÁR /folyt, köv./
