Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-23 [227]
/Pestvármegye kisgyülése. Polytatá s.l./ Vitéz E n dre László alispán beszámolója során a bizottsági tagok helyeslése közben közölte^ hogy a vármegye mindent elkövet az árvízkárosultak megsegítése érdekében, munkájában számit a megye lakosságának közreműködésére is. Örömmel közölte,hogy a csepeli posztógyár 10.000 pengőt ajánlott fel az árvízkárosultaknak,a megye tisztviselőkara pedig fizetésének 1 K illetve 2JÉ-át juttatja az árvizaujtotta közönségnek. Kérte az alispán a törvényhatósági bizottság támogatásét is, hogy a gyűjtés minél eredményesebb legyen, s hogyha kisemberek a lehető legsürgősebben uj hajlékot kaphassanak. Az aliapánvégül a kisgyüléstől kérte, szavazzon meg Pestvármegye törvényhat és ága az árvízkárosultaknak 10,000 pengő segélyt. Kégl János csatlakozott az klispán javaslatához, majd kérte, a megye vizsgáltassa meg, hogy a vizlecsapolók hogyan teljesitették kötelességüket, tisztántartották-e a csatornákat. Javasolta, járjon közbe a varaegye ós sürgesse a pénzügyminisztertől, hogy hivatalból rendeljék el az árvízkárosultak adótörlését, Fábián Béla szintén szóvátette az árviz nagy pusztítágrát, az ezávi katasztrófa annálinkább megdöbbentő, mert hiszen^számitani kellett a veszedelemre, s mégsem történt semmi. Olyan világban élünk - mondotta - amelyben nincs lehetetlenség, nem lehet a jelenlegi helyzetet fenntartani, a vármegyének gondoskodnia kell a belvizek lecsapol ásaról, nehogy a szörnyű kár és pusztítás megismétlődhessen. Evek óta sürgetik az árvizveszedelem kiküszöbölését, a csatornahálózat kiépítését, most végre mar tenni kell valamit, az idei katasztrófa intő példa logyen. Fábián 3óla keveselte a 10,000 pengőt, s megemlítette, hogy a főváros 200,000 pengővel sietett az árviz. árosultak megsegítésére. Javasolta,hogy a 10.000 pengő csak gyorssegély legyen, a kisgyűlés ugyanis csak ennyit szavazhat meg, de tegyen javaslatod az alispán a közgyűlésnek nagyobb összegre, Szabóky Jenő visszapillantást vetett az elmúlt esztendőkre, minden alkalommal sürgették az árvizveszedelem megelőzését, már 1937-ben majdnem olyan katasztrófa következett be, mint az idén.A lehető legsürgősebben meg kell épiteni az árapasztó csatornát, mert addig az árvízveszély állandó marad. Okos Gyula szerint sürgősen cselekedni kell, a megelőzés munkájára már mist fektessenek súlyt, szervezzék meg a járási mérnöki állásokat, mert ma sok helyen tanácstalanok a gazdák, egész falvak veszne", össze, hogy merre vezessék el a vizet. Viczián István helyeselte a 10,000 pengő megszavazását, majd annak,a reményének adott kifejezést, hogy a törvényhatóságnak későbben módja lesz még nagyobb összeget megszavazni .. A felszólalásokra vitéz Endre László alispán válaszolt és örömének adott kifejezést, hogy a kisgyűlés tagjai nagy megértést és érdeklődést tanúsítanál, az árvízkatasztrófával szemben. Az árviz kérdést a múltban csakugyan elhanyagolták mindenütt az országban, azért, mert évek óta'nem mutatkozott olyan veszedelem és kár, mint ebben az esztendőben, Sulyosbbitja a helyzetet,hogy a földreform során a gazdák olyan helyeken kaptak házhelye)::et, ahol gyakori az árviz, a belvizek is elöntik az uj településeket, viz alá kerülnek a termőföldek és a rétek. Kijelentette az alispán, hogy addig nem lehet komolyan védekezw ni az árvizei ellen, amig meg nem valósul a vármegye nagy ... öv-csatornahálózata, a megye vezetősége ezt állandóan hangoztatja, A csatorna megvalósítása természetesen kizárólag pénzkérdés, mintegy másfélmillió pengőbe kerülne az építkezés. Az idei katasztrofális árviz jó alkalom arra,hogy sürgessék a megyei csatornahálózat kiépítését. \ A törvényhatósági kisgyűlés nem szavazhat meg többet, mint 10,000 pen1 gőt az árviz kásorultaknák, természetesen a segély összegét kiegészítik, A ez a legközelebbi közgyűlés föladata lesz. V\- /folyt, köv,/ r<)
