Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3

1940-04-23 [227]

A VILÁGHÁBORÚ NA

PL

ÓJÁBÓL «• .1915. április 24-én Gőz Sándor, a volt budapesti 29. gyalogezred tizedese áz uzsoki hágónál vivott harcokban rajtaütött egy nagyobb orosz osztagon, annak hatvan emberét foglyul ejtette,

s

még 40 orosz zsákmányült puskát is hazavitt, A kisezüst vitézségi éremmel tüntették ki% Ugyanezen a napon Rekli Imre, a pécsi 19.honvéd gyalogezred honvédje súlyosan sebesült rajparancsnokát bekötözte, biztonságba helyezte és utána előresietett a küzdőkhöz és tovább harcolt. Közben maga is halálosan megsebesült és hősi halált halt. Magatartását utólag a nagyezüst vitézségi éremmel jutalmazták. /MOT/J. A KÜLÜGYI TÁRSASÁG SOPRONBAN. A Magyar Külügyi Társaság vidéki elő adásai során legutóbb Sopronban rendezett külügyi estet Hőgyészy Pál főispán elnökiedével az ottani TESZ fiókkal és a Népművelési Bizottsággal karöltve. Dr.Eöttevényi Olivér "Világpolitikai helyzetkép", dr.Márffy Oszkár pedig m

A fasizmus kulturális ós szociális alkotásai" cimmel tartottak előadást. /MOT/B, A JOGÁSZEGYLET SZAKOSZTÁLY ÜLÉSE. A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztálya április 25-én, csütörtökön este félhétkor ülést tart,amelyen Sipeki Bálás Károly dr. egyetemi tanár elnöki szókfoglalót mond, a szükséges választásokat megejtik, majd dr.Proszwimmef Béla ügyvéd tart előadást az egyenesadó reform törvényjavaslatáról. /MOT/B. TÜZSON JÁNOS EGYETEMI TANÁR KORMÁNYZÓI KIHALLGATÁSON. Vitéz ^nagybányai Horthy Miklós kormányzó az Alföld növénytermelési problémáinak tárgyában kihallgatáson fogadta dr.Tuzson János egyetemi tanárt. Ü. kihallgatáson szcbakerült, hogy az Alföld egyes területei mezőgazdaságilag jól kihasználtak. Ezzel szemben az Alföld más részén sokszázezer holdnyi terület ma is kihasználatlan.Ilyen például a Hortobágy nagyrésze a szikesek, a homokbuckás pusztaságok, valamint a Duna-Tisza közötti lecsapolt mocsárfenekek és elszikesedett laposok. Ezek összterülete meghaladja a 400.000 holdat. Nagyrészük legelő,de hozadékuk kicsi, egy katasztrális holdra alig esik egy darab jószág nyári megélhetése, A kísérletek pedig azt bizonyitják, hogy ezek a kultiválatlan területek alkalmasak mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti kultúrára, sőt évi 3,600 foknyi melegösszegük és klímájuk következtében különleges értékűek. Kitartó munkával az alföldi púsztaSágokat majdnem kivétel nélkül hasznos területekké lehet varázsolni. AZ ottani lakosságot közvetlenebb módon kell vezetni, s utat kell mutatni, miként lehet és kell a leszegényedett talajokat nitrogén gyűjtő növények kiterjedtebb termelésével és istállózás segítségével feljavítani, hogy különösen ott, ahol a gravitációs öntözés ^nehézségekbe ütközik, milyen szárazságtűrő kenyérmagvakat, olajat és fonórostot szolgáltató növényeket, milyen takarmány füveket, gyógynövényeket, s milyen erdei és gyümölcsfákat lehet sikerrel termes zteni,hogy ii a pusztaságokat a kultúra számára meghódithassuk./MOT/B.