Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-30 [227]
A HALÁLRAÍTÉLT SOROKSiRI GYILKOS B'U'NIÍGYE A TÁBLA ELŐTT. ' Özv, Pilcz Henriknének Soroksáron volt kocsma üzlete. Az öreg, beteges asszonynak sok kellemetlensége támadt az üzletvitel körülj ezért elhatározta, hogy távoli rokonainalj Igémet Boldizsár negyvennégy eves kőműves és feleségének engedi át a kocsmát, 1937 juliuö havában Német Boldizsárék át is vették az üzletet s abban állapodtak meg, hogy Pilcznét holta napjáig tisztességgel eltartják, élelmezik, ruházzák, gyógyíttatják és elhalálozása esetén tisztességesen eltemetik; Ilyen értelemben készítettek Is egy írást, amelyben arról is szó volt 4 hogy Pilczné Ingatlana Is Németeké lesz. így éltek egész 1939 tavaszáig, Tavaly március 19-én özv. Pilczné eltűnt. A megindult nyomozás során az özvegyasszony holttestét másnap, március 2o-án megtalálták a kútban. Gyanú támadt arra, hogy Németek ölték meg az asszonyt, előre megfontolt szándékkal ök dobták a gyönge, beteses nőt á kútba. Német Boldizsár eleinte tagadta a terhére rótt^büncs elekményt, de néhány nappal később a csendőrség előtt részletes és töredelmes beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy az öregasszonyt előre megfontolt ölési szándékkal dobta a kútba. Ezt a Vallomását később visszavonta, újra tagadott s azzal védekezett, hogy özv. Pilcz Henrikné önpyilkossági szándékból ugrott a kútba. Német Boldizsár azonban a vizsgálóbíró előtt újra beismerte a gyilkosság elkövetését. De amikor a pestv idéki törvényszék előtt f őtárg7ralásra került a sor ? iamét tagadta a bün_ oeelekmény elkövetését .Németh Boldizsár mellett a vad Iont ak padjára került a felesége is, aki ellen a nyomozás sz ámos gyanús körülményt deritett fel. Az izgalmas törvényszéki főtárgyaláson "több tanút hallgattak ki, majd orvos szakérteket is meghallgattak ős a bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Németh Boldizsárt a gyilkossá- bűntettében és ezért kötéláltali halálra itélte el. Feleségét a törvényszék felmentette a gyilkosság vádja alól. Az iáélet á büntetés kiszabásánál súlyosbító körülménykeiit vette a vádidb t terhére, hogy bete* ges, elöregedett asszonyt olt meg, aki iránt hálával tartozott és a cselekményt nyereségvágyból, haszonlesésből követte el, csak azért, hogy az elhunyt asszony ingatlanához és kocsmájához hozzájuthasson. Enyhítő körülmény viszont a vádlott javára büntetlen előélete, C3alcdos állapota. A törvényszék megítélése szerint azonban ezek az enyh tő körülmények nem oly nyomatékosak és számosak, amelyek az anyhitő szakasn alkalmazását indokolnák, épp ezért a törvényszék ugy találta, hogy a legsúlyosabb, tehát a halálbüntetés áll aránybaja a vádlott bűnösség! fokával. Hangsúlyozza a törvényszék Ítélete, hogy Németh Boldizsarnéval szemben számos gyanuok észlelhető, azonban a bűnösségére megnyugtató bizo nyit okokat nem talált s ezért ezt a vádlottat fel kellett menteni. Az asszony felmentő Ítelete jogerőssé valt. A vádlott és védője fellebbezést jelentettek be'a halálos it lét ellen és igy került az ügy a budapesti királyi tábla elé, ahol a fellebbviteli f őt érával ás t dr. Kálloy Miklós tanácselnök vezetésevei ma tartották meg. Dr. Rubel József táblabíró ismertette a bünpör terjedelmes iratait, majd dr, Kurovszky Lajos kir. főügyészhelyettes véd és dr. Láng Endre védőbeszéde után kihirdette a tábla az Ítéletet. Eszerint a vádlott cselekményét a tábla nem gyilkosságnak, hanem szándékos emberölés bűntettének minősítette ^és a halálos itélet megsemmisítésével a vádlottat tizenháromévi fegyházbüntetésre itélte el, amelyből az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal egy évet és tizenöt napot vettek kitöltöttnek. Az itélet nem jogerős. /MOT/ G.
