Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-29 [227]
/ELŐADÁS A NEMET SZAKSAJTÖRŐL, F © 1 y t a t a s 1./ Előadása végén tolmácsolta német foly^iratkiadók üdvözleté^ttagyár kar* társa- rászóró, visszaemlékezvén rokonszenvvel ás barátsággal teli l-npcsoiatukra ás annak a reményűnek adott kifejez őst, hogy ormok a háborúnak befejezess után ogy jobb ás igazságosabb báko fog kulturális együttműködésüknek tágabb és nagyszerűbb lehetőségeket nyújtani. Este a Gellért-szálló Duna-termében a nénot vendégek tiszteletére tar sas vacsora volt, amelyen résztvettek a magyar sajtó reprezentánsai is./HOT/X. HIRTELEN HALÁL, K 0 ndrioska Lajos 72 éves kovács, aki Kispesten a 5 e riczky utca 46,számú házban lakott, hátfőn délután Xjsposten az is.pád utcában hirtelen rosszul lett, összeesett, meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani, intézetbe vitték./MOT,/M, A HÁBORÚ KÖZGAZDASÁGI FROBLÉMÁI - SURÁNYI UNGER TIVADiüR ELŐADÁSA, A Mafcyar Női Szemle baráti köre hétfőn este a Gellért-szállóban vacsorát rendezett, amelyen Surányi Unger Tivadar a miniszterelnökség gazdaságtanulnányi osztályának vezetője, egyetemi tanár igen érdekes előadást tartott "A háború közgazdasági problémái" cinnel. Bevezetőjében hangoztatta, hogy a közgazdasági tudomány jelenlegi színvonalán már igen jól meg tudja magyarázni a háború gazdasági kérdéseit s gyakorlati megoldásokra is hasznosan tud rámutatni. Háború idején - mondotta - külső hatalompolitikai célkitűzés ok ragadják magukhoz a gazdasági élet irányiA háború közgazdasági kérdéseinek két fontos része van; A háborús szükségletek kielégítésére szolgáló javak előteremtése, és a pónz- ' ügyi fedezet, Á háborús ellátás kérdését ma már a legtöbb ország a háborúba való belépése előtt igyekszik gondosan előkészíteni. A gazdasági előkészület legfontosabb lépése az, amellyel az érintett országok a nemzetközi munkamegosztás rendszerét felcserélik a nemzetgazdasági önellátás tervével. A háború, kitörése után tulajdonképpen már csak az önellátás műszaki lebonyolítása marad hátra. Közgazdasági kérdésként ilyenkor már inkább a pénzügyi fedezet követelményei nyomulnak előtérbe. Surányi -Unger Tivadai ezután párhuzamot vont a világháború és a nostapi háború között és megállapította, hogy a mostani háborúban az adózás játszik nagyobb szerepet, níg a világháborúban a kölcsönökből (fedezték a költségeket, — Magyarország folytatta az előadó -már az ötéves terv pénzügyi fedezetének előteremtésénél a hatvan százalékos adózási és negyven százalékos kölcsönfedezeti megoldást választotta. Az egymilliós beruházási kereten tulnenő h. él ' ' kiadásaink fedezeténél részben további adóemelésekre, részben pedig kölcsönökre kell majd támaszkodnunk. Bont 03 tenne léspolitikai 3 zen pontból., hogy pénzügyi politikánk'no bontsa meg a mezőgazdaság és ipar között jelenleg fennálló egyensúlyt, Jgvodolomeloszlási téren viszont kívánatos, hogy a h .^..^IJ , kiadások fedezeti politikája elősegítse a jelenleg még mindig igen nagy társadalongazdasági osztálykülönbségek fokozatos kiegyenlítését. Az egészségesebb Jövedelemelosztás érdekében fontos lenne, hogy adói-kal a tehetősebb réteg-ket terheljük, kölcsönt pedig az alsóbb néprétegektől vegyünk fel. Ehhez a társadalmi, sőt, ha fskll a ^ogi kényszer eszközeitől seö visszariadó törnegtakarékossági propagandára lenne szükség, A hitelszervezőt modern eszközeivel, különösön pedig a szövetkezetok fokozottabb igénybevétel ével na már jói megoldható -ás a feladat, ' hegy a tötö kézben felaprózódó nemzeti tőkeállományt nagyüzemi * t áín? iÓSrÖ ÍS e ^" OB±fcötik =' E ttegolöás-nak a magyar tőkeképződés is előnyét ? Surányi "Ungo.r Tivadar- egyetemi tanár előadáséit a meg jelent s előkelőségek, akik között ott volt vitáz Inródy Béla ny. miniszterelnök
