Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-26 [227]
A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT SZAKOSZTÁLYI ÜLÉSE, A K^r. M a gyar Természettudományi Társulat kémiai szakosztálya április 30~an, kedden este félhét órakor tartja ül6sót, amelyen Imre L a jos ős Széki Tibor tartanak. exőadárt./MOT/B. CSENDŐRSÉG ISMERETLEN HOLTTEST, Párkány község határában április 23-án a Dunából egy 160-165 cm. magas, teljesen oszlásnak indult, ismeretlen férfi holttestét fogták ki. Ruházata: szürke szinü ing, fekete nyakkendő, barna szinü nadrág ós fekete hosszúszárú csizma. A csendőrség a holttest személyazonosságának megállapítására nyomozást inditott./MOT/ 0SE0SEMÖHOLTTBST A VASÚT ÁRKÁBAN, Beregszász cigánytanya mellett elhúzódó kisvasút árkában levő vizben, április 25-én egy újszülött fiúgyermek holttestet találtak, amely rongyokba volt csavarva, Az eddigi megállapítás szerint a gyermek még a tél folyamán korülhetett az árokba. A csendőrség a tettes kozrekeritésére nyomozást inditott./MOT/ H I R E K FASOROKAT VAGY ÖSSZEFÜGGŐ ERDŐKET TELEPÍTSÜNK? A budapesti ^apilapókban hiradás jelent meg arról, hogy a Tiszajobbparti Mezőgazdasági^Kamara felterjesztésben javaslatot tett a kormánynak, hogy az erdősítési törvény vonatkozó szakaszának megváltoztatásával az 50 holdat meghaladó birtokokon ne fasorokat, hanem megfelelő kiterjedésű Összefüggő erdőket telepítsenek. Dr. Tuzson János ogyeteml tanár, az erdősítés egyik^legalaposabb ismerője errevonatkozóan a M a gyar Országos Tudósító munkatársa előtt annak a véleményének adott kifejezést, hogy a mezőgazdaságigós. kertészeti növénytermelésnél igen fontos, hogy az egyes táblák szól ellen védve legyenek 0 Külföldön a szélfogókról való gondoskodást az üzemtervekbe is beleveszik, ahol nem fát vagy cserjét, ott deszkafalat vagy kőfalat alkalmaznak. Az ilyen szélfogó fasor vízszintes mérve magasságának tízszeresét védi meg. A magyar Alföldön ez fokozottan fontos, mert az erősen felmelegedő síkságon végigszáguldó szél a növényzet legnagyobb' ellensége» Kísérletek bizonyítják, hogy szélben a párolgás is fokozódik, annyira, hogy a növénykultúra mindon tiz liter párolgása helyett szélben 80-140 literrel apad annak víztartalma. A vizvesztés gyengíti a növényt, szárltja a talajt és ehhez járul még, hogy a szél a D u na~Tisza közének durva homokját, a kvarcszemeket magával ragadja, mikroszkopikus sebeket^ ojt a növényen s ezeken keresztül elhatalmasodhatnak a gombabetogsegek A szélfogó fasorok a nyári hőségbon le is hűtik a környezetet s a tapasztalat azt mutatja, hogy a késői fagyok sem pusztítanak ugy a szélfogó:- mellett, mint a nyilt helyeken, így az erdőfoltókkal szemben különösen kisebb alföldi gazdaságokban igen sok olőnye van a fasoroknak. Különösen jó szélfogó a'zöld juhar, amit hármas sorokban ültethetünk az utak szélén, 30 cm csomó te távolságra és ogymétor sortávolságra. így ezer méter hosszúságra 9000 törzs korul s öz évonkint legalább ezer darab bab, borsó vagy más karót szolgáltat. Ezenkívül az erdővel szemben előnye a fasornak, hogy az utak felől védi a birtokot, a fák . szabadon állva jobban fejlődnek, több a táplálókuk és nagyobb a hozadékuk. A kisebb birtokok erdőoskói végeredményben a legeltetés áldozatai lennének. Ezzel szemben az esetleg felmerülő jogi problémái; es a \ csekély talajpazarlás jelentősége elenyésző*, A szélfogók haszna pedig i a növénykultúrára olyan lényeges, hogy az ogósz Alföldre vonatkozó a n fi i í _ J S-I-IJ At -Í. * . -t L . Anr s\ m / T
