Magyar Országos Tudósító, 1940. április/2
1940-04-10 [226]
• ZÜ ESZIvpEXlloELk1 CSOPORT,., /6,fo.ytatés/ A képviselő ur azt állította, hogy az Írógép nem azonos azzal, ami eltűnt. Én erre az izgalomtól már majdnem sirva fe. eltem: "Az én fiam itt nem lopott, igazolni tudom, hogy jóhiszeműen ugyanazt az Írógépet hoztam vissza, amit fiamon veresnek. Sógorom közbe is szóit: "Hagyjé> kérem igazolni a gép azonosságát 1 ', mire a képviselő ur indulatba jött és ingerülten elkiáltotta magát: ff örségl" Élben a pil anatban négy-öt ember rohant be a helyiségbe, sógoromat becipelték a szomszédos szobába, én az izgalmaktól már félőrülten rohantam utánuk és abban a pil.anatban léptem oda, amikor a képviselő ur ígner Kálmánt hatalmasan arculütötte. Őrjöngte szaladtam a képviselő ur után, sir^a könyörögtem: "ihya vagyok, ön is családapa, meg akarom menteni a fiamat!" - de a >épvise"-ő ur rámkiabált: "Rám hozta a rendőrséget, nem tárgyalok önökkel további" - Nem emelte fel kezét a sógora? - kérdezte Avédik elnök. - Nem, nem tett ilyen mozdulatot. Én mindvégig közelükben voltam, sógoromat me'lóiem cipelték el, - Hát ha nem történt semmi - fette fel az uj kérdést az e'nök miért kellett kgnert kituszkolni a szobából? - Est nem tudom, kérem, - vá'aszolta tétován Szabadosiné. - Emlékszik ön határozottan arra, hogy sógorát a szomszéd szobában ütötték aeg? - hangzott az ujabb kérdés, - Igen, határozottan emlékszem erre. - Nem beszélték meg önök utólag egymással, hogy hogyan folytak .e ott az események? - Sógoromat nem is láttam,a történtek után napokig betegen feküdtem, /Ma,/ Sföbb kérdést tettek fel ezután a tanúhoz, aki arra a kérdésre, hogy Gruber akarta-e ót valamire kényszeríteni, Így válaszolt: - Nem akart. Kijelentette azt is, hogy az előszobából való távozása után nem iényszeritették arra, hogy bárhova is menjen, sérelem nélkül eltávozhatott. Egy kérdésre Így válaszolt: - Gruber magatartásé sértő volt, azt mondta, ne könyörögjek,mert kivág az ablakon. Ezt a kijelentést Gruber azért mondta, mert én sikoltoztam s bizony -ír a ideges volt. Engem senki sem bántott. Az egyik védő megkérdezte, hogy mondta-e a tanú Grubernek:„Maga meg akar engem zserolnl'/ s az asszony kijelentette, hogy ő ezt nem mondta, Gruber már a tárgyalás eleién igy szólt hozzá: "Ha a fia öt pergőt lopott és én százat követelek, akkor is"meg kell százat fizetnie, mert a párt embereinek szava sokkal több, mint a maga tolvaj fiáé." Elmondta még azt is, hogy annakidején Gruber előtt igazolni akarták, hogy a Kaposvárról eltűnt írógépet'adták vissza Budapesten, azóta azonban meggyőződött arrO , hogy egy másik Írógépet vittek el a pártba, s a keresett gépet később cdték vissz?, - Miért lett indulatos Gruber? - kérdezte az egyik védő. - Ön nem sértette meg? Gruber spontán megtámadta magukat? - En nem sértettem őt meg, de ő idegesen azzal kezdte, hogy"a fia ezt Lopta, azt lopta". /P./ A további kérdésekre Szabadosiné kijelentette, hogy ö ebből az ügyből kifolyólag senki ellen sem tett följelentést. Szabadosiné elhallgatása után dr, Tano3S Pezső védő kérte vádbtársaí nevében is az összes vádlottak ezabaőlábrakalyezé8ét« A törvényszék ezt a kérést elutasította,majd pedig Avédik elnök a tárgya*-ás folytatásét holnap délelőtt kilenc órára halasztotta. Holnap kerül sor Maár István, kgner Kálmán és a megidézett tanuk kihallgatására, /KOT/ Ma,
