Magyar Országos Tudósító, 1940. április/2
1940-04-18 [226]
Bu&apcatJL94Q április 18. , c 3 j XXII. évfolyam, 105.szár I Markovics előadásápaJk I folytatása. / Sőt, ami még különösebb, az általános kultúra fejlődésével és az utóbbi évtizedek jelentős fúorehaladásáv&l egyidősen a Jog, Kiint nemzetközi • szabályozó/ inkába) gyengülni kezd* BfLnoen állam rendkívüli bizalmatlanságot mutat a nemzetközi joggal szemben. As embernek az a benyomása', hogy • minden ország kormányának nagyobb bizalma van olyan nemzetközi-rendszerben, amelyben nincs jogszerinti rend és amelyben lehetőségek maradnak nyitva kétértelmű helvzetók állanak fenn, mint egy jogi szorvezottsfgbeh. Párhuzamosai a külpolitikának ilyen alakulásával az állasok túlzott fegyverkezéshez fogtak, azzal a titkos gondolattal, hogy a ren- * dclkozésre Siló fegyveres erő szükség esetén pótolhatja azt az argumentumot, ami hiányzik ilyen vagy olyan megoldás szamára. Az ország határain belül minden állam tökéletes engedelmességet követel polgáraitól, de ki felé" semmi kedvet nem érez arra, hogy elfogadja a kötelező korlátozásokat. í^c'nvcy á' Áz Általános, n uralkodó íelxogas szerint az emberek.hol- *• dogsága a% államban kezdődik és végződik. «emászapad hozzányúlni az állán szuverenitásához,"az állam az isten a földönné A népszövetség megalakulás sakor, araikor olyan fenkölt célokat tűzlek ki az emberiség érdekében, L-.thattok, hogy egyetlen nagyhatalom sem akar belemenni abba, hogy szuver oltása érintve .legyen. Egyik nagvhatalom sem gondolt arra, hogy alá- ' vesse a népszövetség dörltőbir°ságának"'az' olyen kérdéseket, amelyeket életbevágóan fontosnak tartott. Snnek logikus következménye az volt, hogy a népszövetségnek valódi hatalma egyáltalán nem volt. beszeltek a béke megszervezéséről a népszövetség által, de a valóságban semmiféle igazi térszervezés.', nem történt. Az 1914 előtti állapotok folytatódtak a öéke után. A határokat megváltoztatták, uj államokat alkottak de nemzetközi téren semmiféle uj rendszert nem dolgoztak ki ós nem való sitettak meg. A nacionalizmus és a patriotizmus hatalmasan kifeilődett az utóbbi évtizedek alatt- Minden állam legelsőrangú köteleséégerek tartja az erős fegyverkezést és szomszédjának fegyverkezését biztonsága elleni veszélynek ttüanti, mig a saját fegyverkezését a béke biztosítékának vagy legalábbis a béke egy eleme biztosítékának minősiti. Igy alakult"ki " • azután a fegyverkezési versenye Azonban ilyen állapot nem tarthat örökösen. Elengedhetetlen, hogy a népek rájc fjének arra, hogy a kö zös élet, a szociális élet nem korlátozódik szlUcaegiépen az állammá rangéi re. A nemzet és az állam belső megszervezettségének tökéletessége ellenére nem örök ás megvált ózhat atlan forma. A forma v ltozhat tehát és változnia kell. ha az emberi nem tökéletesedését akariuk. Lényegében a csoportosan élő :. emberek egvosülésénok végső oka a biztosított élet, a szabadság, az anyagi és szellemi boldogság. Ha ezeket a célokat mog lehet valósítani a most fennálló államokakerétében anélkül, hogy a nemzetközi közösséget magábanfoglaló felsőbb formához folyamodnánk,"semmi " sem hajt bennünket arra, hogy megváltoztassak a szuverén államok ulta-