Magyar Országos Tudósító, 1940. április/2

1940-04-16 [226]

Budapest, 1940. április 16. / £<3~ /Értekezlet Folytatás 2./ - Nehezebb feladatot - fejezte be szavait a miniszterelnök ­talán egy nemzedék sem kapott, mint éppen a mai. Hasonlókat talán I­gen, de mi legyünk büszkék erre a feladatra, s a marunk gyenge erejét összetevő, igyekezzünk azt teljesíteni, mert a legkisebb megingatás* össze nem tartás alapjaiban ingathatná meg a nemzet egész epületét. . Amikor a miniszterelnök (bosZédétf befejezlela párt tágjai mént cgyfcmber álltak fel és hosszantartó ss igen mclog" ünr.eplésbön részesítették a miniszterelnököt. A párt nevében báré v ay Lás zló elnök mondott köszönetet a miniszterelnök szavaiért, Amikor az éljenzés és a taps elcsendesült, újból gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel, hogy tájékoztatást adjon a cukor- és zsirjegy bevezetésének okai­ról / - Az orazágok - mondotta többek között - különböződ Vannak orszjpok, ahol egységesebb az emberek életmódja, mert a falu és a város életmódja közelebb éli egymáshoz, s vannak, ahol ezt kevésbbé talál­juk meg. Ilyen a mi országunk is. Amikor az élet mintegy kikényszeri­tette belölünk a cukorrendeletet, erre az szolgáltatott okot, hogy az uj termésig nem rendelkezünk megfelelő készlettel ahhoz, hogy a szabad cukorfogyasztást továbbra is megengedhessük. Cukrot ma külföldrpl a­ranyárt vásárolni vétek s nagy hiba volna a nemzet elleehállóképessé­gét csökkenteni azzal, hogy a teánkba nem fél kockát, hanem két darab cuktot teszünk. - A cukor-fejadagban történt megkülönböztetés oka az, hogy a statisztikai adatok szerint a falusi nép évi cukorfogyasztása 1933-34-ben átlagosan fejenkint 1.9 kíblogram volt. Az a cukormennyi­ség viszont, amit a jegyrendszer engedélyes, közel kétszerese annak, amit ma a falun fogyasztanak, A fővárosban pedig a mai jegyrendszer mellett a normális fogyasztásnak, mintegy 2/3-ad részét, sőt annál valamivel kevesebbet engedélyezünl, Az évi cukorfogyasztás a fő­városban fejenkint 18-19 kiTogram volt, ugyanakkor, amikor a falu fo­gyasztása fejátlagban még a 2 kilogramot sem éri el. A fogyasztás nor* málls aránya tehát egy a tizhez, a jegyrendszer bevezetése mellett pedig egy a háromhoz. Ha tehát kedvezésről lehet beszélni, ugy tula j­dónképpen a falunak kedvezünk. Van valami, amit igazságtalannak lehet­ne mondani, de hiszen minden intézkedésben van valami Igazságtalanság. Ez pedig az, hogy nagyon nehéz különbséget tenni az egyes vidéki varo­sok között, mert cukorfogyasztásuk nagyon különböző. Amig pld. a cukor­fogyasztás Ungváron 4 klogram körül van, aődig az alföldi városokban sokkal kisebb, Így pld. Kecskeméten 0.9 kiló. P.endkivül bonyolult lett volna a vidéki városok között megkülönböztetéseket tenni, ami csak növelte volna a jegyrendszer bevezetésének amugyis nagy költségeit. Ha még bonyolultabb rendszert vezettünk volna be s további különbséget is tettünk" volna, még nagyobb hivatalnoki apparátust kellett volna beállítani. Legyünk tisztában azzal, hogy nincs olyan kérdés, amit loo^-os igazsággal lehetne megoldani. /f olyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents