Magyar Országos Tudósító, 1940. április/2
1940-04-16 [226]
NBGYVSiJÍILLIÓS KISLAKÁSÉPITÉSI ALAP LÉTESÍTÉSE. A fővárosban egyre feltűnőbb a lakáshiány, uj basákat pedig alig építenek. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a lakásszükség újból olyan méretekben fog Budapesten jelentkezni, mint aminőt a világháborúban és az utána következő években tapasztaltunk. Budapesten az évi lakásszükséglet a megejtett számitások alapján 8300 lakás, ami azt jelenti, hogy óvenkint körülbelül 8-9,000 lakást kellene épiteni, amivel szemben valójában 1939-ben csak 3164 lakás épült, A lakáspiacán a hiányt az üres lakások száma mutatja, A szakértők szerint a lakáscserék zavartalan 1ebonyolitásához a lakások mintegy 1 ős fél- 3 százalékának kell üresen* állnia. Az 1939 év végén kereken , 284,000 lakás volt Budapesten, Ennek másfél százaléka 4260. Ezzel szemben csak 2212 üres lakás volt a fővárosban, Budapesten legfőképpen kislakásokban van hiány _ r « A lakásszükség okait elsősorban ahiányos jövedelmezőségben kell keresni. Az építkezés drágulása egymagában ugyan még nem akadálya uj házak építésének, ha a bérlők a magasabb bőreket is meg tudják fizetni. Lakáshiány akkor jelentkezik, amikor a munkásság, a kisiparos, a kiskereskedő és kistisztviselő a lakásbéreket nem tudja megfizetni. A kislakásópitós problémaiját kölcsönpénzzel nem lehet megoldani, azért a polgármester az április hó 24-én megtartandó közgyűlésnek azt javasolja, hogy erre a célra egy különálló alapot "ki3lakásópitési alap"-ot létesítsen. Ennek az alapnak az volna a célja és rendeltetése, hogy a kislakások épitési és fenntartási költségeit fedezze. Az alapot illetné meg viszont ezeknek a kislakásoknak a bérjövedelme. Az alapét egy állandó évi hozzájárulással kellene javadalmazni, hogy az építkezéshez szükséges tőkét elő lehessen teremteni. Ez volna a kislakásépitési hozzájárulás .Itt elsősorban a társadalom áldozatkészségét kell igénybevenni éspedig ugy, hogy minden'bérlő házbérének^három százalékával járulna hozzá az alap léte3itéséhez. Ezt a bérlő a házbérrel egyidőben tartoznék a háztulajdonos kezéhez a székesfőváros számára megfizetni, A háztulajdonos bérjövedelmét igy ez nem érintené, A kislakásépitési hozzájárulás igy hasonló lenne az 1920-as években szedett kincstári házhaszonrészesedéshez a A mai lakásbérek mellett ez évenkint . nyÉlcmillió pengővel, öt év alatt pedig negyvenmillió pengővel javadalmazná a kislakásépitési alapot s igy öt év alatt 40 millió pengőt lehotne uj kislakások építésére fordítani. Minthogy a kislakások lakbérei a kisemberek kereseti viszonyainak megfelelők kell, hogy legyenek, ezt csak ugy lehet elérni, ha a főváros ezekre a kislakásokra is megkapja azt a rendkivüli, negyvei óvro szóló adómentességet, amelyet már a most épülő kislakásokra kapott, A hatósági építkezés a lakásszükségletet egymaga természetesen nem tudná fedezni azért szükséges, hogy a magántőke is házépitő tevékenységre bvfeittassék. Ezt azonban csak megfelelő jövedelmezőség . biztosításával lehetne elérni, azért a polgármesttw azt javasolja, hogy a közgyűlés irjon fel a kormányhoz, hogy minden újonnan épülé egy- és kétszobás kislakásos bérház részére negyven éves rendkivüli adómentességet engedélyezzen. Nagyjelentőségű lépés volna az is, ha a tőkeerős nagyvállalatokat, ipartelepeket és gyárakat törvényhozás utján köteleznék arra, hogy alkalmazottai ós munkásai részére megfeleli" olcsóbérü kislakásokat építsenek. Ezt a tehertételt ugy lehetne kiegyeni súlyozni, hogy a kislakások építésére felhasznált tőke a vállalat adózá1 sa /társulati adója/ szempontjából a veszteségek közé legyen számitható, i A polgármester javasolja, hogy a közgyűlés ily értelmű felterjesztést f\ intézzen a kormányhatós ághoz,
