Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1

1940-04-05 [225]

Kézirat, ^ Nyolc adik Jd.ad.is, —— ___ — ; j - _ — — — Budap©3t, 1940. április 5, j Lt 1 /XII. évfolyam, 92, szám. / A HANGYA KÖZGYŰLÉSE. F o 1 v tatás 1. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció Nagy Emil, Lázár Andur, Mayor J^nos ís Térfy Béla v. miniszterek, Szinyei­Mci^se Jenő, a képviselőház alelnöke, Antal István lllamt.ltk.irj. Pap Arial, Bemony Karoly, báró Szalay Gábor ny. állantitkárok, Traoger Ernő miniszteri osztályfőnök, Bárányos Károly, Jávoraiczky Jenő, Röfck Béla miniszteri ta­nácsosok, báró Lukadtad oh Géza ny. altábornagy, Mutsóhenbachor Emil őr., az OMGE igazgatója, Erdőhegyi Lajos, Somsaich Gyul£3^Gyömörey György felsc h xzi tagok, a székesfőváros képviseletében Rosta János tan .csnok, Bánó Iv« Gesztelyi Nagy László, Ilovszky J5nos, Plósz István, vitéz Szakács Piál, országgyűlési képviselők, l'assonyi Ernő miniszteri osztálytanácsos, R.it­vay Imre ny. tábornok, a külkereskedelmi hivatal részéről báró Splónyi Isi ván elnök ós H u bay Sándor alelnök, Báthory Hűti no r János, Lanotto Károly, vitéz Gyulay Tibor, a Kereskedelmi Kamara főtitkára, Zlinszky György, a Mezőgazdák Szövetkezetéhek ügyvezető Igazgatója, és még sokan mások a ma­gyar szövetkezeti és gazdasági élet kitűnőségei közül.. A Virosi Színház színpadát a Szövetkezet színeivel díszítet­ték fél. középen hatalmas köralaku felirás, a Szövetkezet jelmondóba; Isten, 4iaza, család, munka. A színpad jobb oldaléin helyezkedett ql a Szö­vetkezet elnöksége Bcrnéth István titkos tano.esos, Dömötör Lgszló alelnök, Wünscher Frigyes dr. alelnök vezérigazgató és a fölöm vei és ügyi miniszter képviselője Huszer János dr, államtitkár. Szemben velük a színpad másik oldaló-n a Szövetkezet igazgatóságának tagjai és a főtisztviselők foglal­tak helyet, köztük: Posch Bczső h. vezérigazgató, dr. Vettsteln András ü.v, igazgató, Gergely István és Mattié Imre, az Országos B£ c zógazőaságL Kamara igazgatója, Bernáth István elnöki megnyitójában a kongresszuson Is mog­eml ékez ott a é-ormányzó 2o éves jubileumáról és azt a javaslatot tette, hogy a "• on g rosQZU3 intézzen hódoló táviratot a k0111 ányzóhoz. A kongresszus e zt egyhangúan elhatározta és a megjelentek helyükről felállva perceken keresztül lelkesen tüntettek a kormányzó mellett. Az elnök beszédének tovibbi során az összefogásban rejlő erőre mutatott ra és - a szövetkezőt! tagokat további összetartó ogyütteunk alkod ás ra liivtt fal, A nagyhatású elnöki megnyitó befejezése után Wünoher F r i~ gyes dr. alelnök vezérigazgató tartotta meg beszámolóját, amelyben utalt arra, hogy a H a ngyán belül 700,000 magyar gazda összefogásáról van szó ós oz az 700,000 kisember a csalMtagokkal együtt a nemzet egyharmad ré­szét képviseli. Ezután a szövetkezeti vezetők munkásságát méltatta és beszámolt az elmúlt 5 esztendő egészen rendkívüli eredményeiről, A 'munka több mint 1800 falusi és néhány nagyobb városi szövetkezetben folyt, Mogomléekézett azokról a nehézségekről, amelyek az 1930-as évek elején bekövetkeztek, amikor a nagy gazdasági világválságot mi is erősen érez­tük. A kormány 1934-ben 5 millió pengő értékű kincstári jeggyel sietett a szervezet segítségére és ezt az 5 millió pengőt még ma is íelb.áríporgatj: azok, akik k nyszoregyossegeinkkel 600 millió pengő kárt okoztak írj.te­lezőiknek. Az 1934. év végn kettős feladat előtt állottunk - mondotta Wünscher Frigyes - egyensúlyba kellett hozni a Szövetkezeteknek és a szövetkozeti központnak gazdálkodását és néhai Gömbös Gyula kívánságára hozzá kellett fogni a mezőgazdasági •:.rtékosit6snek szövetkozeti alapon való megszervezéséhez. A szövetkezeti mozgalom elsősorban az áruollátást és értékesítést kivonja megszervezni, valamint az ehhez szükséges tőkét ? r .ivánja összegyűjteni és előteremteni. A munkához non csak forgótőkére, hanem 11 ót oké re is szükség van, A tőkét egyes kisenberek nem tudják meg­szerezni, ezért a szövetkezete!: egyesitik a kisembere?-: anyagi erejét nagytőkévé. Ezután számadatokkal igazolta Wünscher Frigyes alelnök v ezé] igazgató az 1934 év őszén történt átszervezés óta végzett riunkát. A Hangya összforgalma az 1934 évi 53 millió pengőről, 1939-bon 212 millió penge re emelkedett. A költségek 1934-ben az Összforgalom 8.6>í-át tették 1:1, mi£ 1939-ben már a forgalom 5Í~rc. csö? kentek. Besz kiolt a jelentés .arról, hogy a mukk ás ok rész érc 100,000 pengős jóléti alapot létesítettek, felália tóttal: a tisztviselői segélyalapot, bevezette?':, a családi munkabér rend­szerét ' a munkásoknál, a tisztviselőknél pedig a minimális fizetések rend*? \ szerét, ho. y a munkások rész érc évenként több munkásla?:á6 t építenek és fo­\ kOzatosan épülnek a viől-ki ?:örzctvo2etők lakásai is. Emelkedett a iisztvi­\ selEk nyugdíjalapjának vagyona, megszervezték a vidéken dolgozó boltkezo­k lők nyugekéj pénz tárát, és továbbfejlesztették a Szövetkezete?: Erzsébet kor-

Next

/
Thumbnails
Contents