Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1
1940-04-05 [225]
Kézirat, ^ Nyolc adik Jd.ad.is, —— ___ — ; j - _ — — — Budap©3t, 1940. április 5, j Lt 1 /XII. évfolyam, 92, szám. / A HANGYA KÖZGYŰLÉSE. F o 1 v tatás 1. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció Nagy Emil, Lázár Andur, Mayor J^nos ís Térfy Béla v. miniszterek, SzinyeiMci^se Jenő, a képviselőház alelnöke, Antal István lllamt.ltk.irj. Pap Arial, Bemony Karoly, báró Szalay Gábor ny. állantitkárok, Traoger Ernő miniszteri osztályfőnök, Bárányos Károly, Jávoraiczky Jenő, Röfck Béla miniszteri tanácsosok, báró Lukadtad oh Géza ny. altábornagy, Mutsóhenbachor Emil őr., az OMGE igazgatója, Erdőhegyi Lajos, Somsaich Gyul£3^Gyömörey György felsc h xzi tagok, a székesfőváros képviseletében Rosta János tan .csnok, Bánó Iv« Gesztelyi Nagy László, Ilovszky J5nos, Plósz István, vitéz Szakács Piál, országgyűlési képviselők, l'assonyi Ernő miniszteri osztálytanácsos, R.itvay Imre ny. tábornok, a külkereskedelmi hivatal részéről báró Splónyi Isi ván elnök ós H u bay Sándor alelnök, Báthory Hűti no r János, Lanotto Károly, vitéz Gyulay Tibor, a Kereskedelmi Kamara főtitkára, Zlinszky György, a Mezőgazdák Szövetkezetéhek ügyvezető Igazgatója, és még sokan mások a magyar szövetkezeti és gazdasági élet kitűnőségei közül.. A Virosi Színház színpadát a Szövetkezet színeivel díszítették fél. középen hatalmas köralaku felirás, a Szövetkezet jelmondóba; Isten, 4iaza, család, munka. A színpad jobb oldaléin helyezkedett ql a Szövetkezet elnöksége Bcrnéth István titkos tano.esos, Dömötör Lgszló alelnök, Wünscher Frigyes dr. alelnök vezérigazgató és a fölöm vei és ügyi miniszter képviselője Huszer János dr, államtitkár. Szemben velük a színpad másik oldaló-n a Szövetkezet igazgatóságának tagjai és a főtisztviselők foglaltak helyet, köztük: Posch Bczső h. vezérigazgató, dr. Vettsteln András ü.v, igazgató, Gergely István és Mattié Imre, az Országos B£ c zógazőaságL Kamara igazgatója, Bernáth István elnöki megnyitójában a kongresszuson Is mogeml ékez ott a é-ormányzó 2o éves jubileumáról és azt a javaslatot tette, hogy a "• on g rosQZU3 intézzen hódoló táviratot a k0111 ányzóhoz. A kongresszus e zt egyhangúan elhatározta és a megjelentek helyükről felállva perceken keresztül lelkesen tüntettek a kormányzó mellett. Az elnök beszédének tovibbi során az összefogásban rejlő erőre mutatott ra és - a szövetkezőt! tagokat további összetartó ogyütteunk alkod ás ra liivtt fal, A nagyhatású elnöki megnyitó befejezése után Wünoher F r i~ gyes dr. alelnök vezérigazgató tartotta meg beszámolóját, amelyben utalt arra, hogy a H a ngyán belül 700,000 magyar gazda összefogásáról van szó ós oz az 700,000 kisember a csalMtagokkal együtt a nemzet egyharmad részét képviseli. Ezután a szövetkezeti vezetők munkásságát méltatta és beszámolt az elmúlt 5 esztendő egészen rendkívüli eredményeiről, A 'munka több mint 1800 falusi és néhány nagyobb városi szövetkezetben folyt, Mogomléekézett azokról a nehézségekről, amelyek az 1930-as évek elején bekövetkeztek, amikor a nagy gazdasági világválságot mi is erősen éreztük. A kormány 1934-ben 5 millió pengő értékű kincstári jeggyel sietett a szervezet segítségére és ezt az 5 millió pengőt még ma is íelb.áríporgatj: azok, akik k nyszoregyossegeinkkel 600 millió pengő kárt okoztak írj.telezőiknek. Az 1934. év végn kettős feladat előtt állottunk - mondotta Wünscher Frigyes - egyensúlyba kellett hozni a Szövetkezeteknek és a szövetkozeti központnak gazdálkodását és néhai Gömbös Gyula kívánságára hozzá kellett fogni a mezőgazdasági •:.rtékosit6snek szövetkozeti alapon való megszervezéséhez. A szövetkezeti mozgalom elsősorban az áruollátást és értékesítést kivonja megszervezni, valamint az ehhez szükséges tőkét ? r .ivánja összegyűjteni és előteremteni. A munkához non csak forgótőkére, hanem 11 ót oké re is szükség van, A tőkét egyes kisenberek nem tudják megszerezni, ezért a szövetkezete!: egyesitik a kisembere?-: anyagi erejét nagytőkévé. Ezután számadatokkal igazolta Wünscher Frigyes alelnök v ezé] igazgató az 1934 év őszén történt átszervezés óta végzett riunkát. A Hangya összforgalma az 1934 évi 53 millió pengőről, 1939-bon 212 millió penge re emelkedett. A költségek 1934-ben az Összforgalom 8.6>í-át tették 1:1, mi£ 1939-ben már a forgalom 5Í~rc. csö? kentek. Besz kiolt a jelentés .arról, hogy a mukk ás ok rész érc 100,000 pengős jóléti alapot létesítettek, felália tóttal: a tisztviselői segélyalapot, bevezette?':, a családi munkabér rendszerét ' a munkásoknál, a tisztviselőknél pedig a minimális fizetések rend*? \ szerét, ho. y a munkások rész érc évenként több munkásla?:á6 t építenek és fo\ kOzatosan épülnek a viől-ki ?:örzctvo2etők lakásai is. Emelkedett a iisztvi\ selEk nyugdíjalapjának vagyona, megszervezték a vidéken dolgozó boltkezok lők nyugekéj pénz tárát, és továbbfejlesztették a Szövetkezete?: Erzsébet kor-