Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1

1940-04-08 [225]

TISZTÚJÍTÓ TELJES PLEST IÁRTQTT A NMZETKOZI JOGI EGYESI, LET ... A N^izetközi Jogi Egyesület április 6-án tol „es • ülést tartott íz v. yvédi A

amara előadó-permében dr. Angyal Pál elnöklés évBl. Az elnök üdvözölte a megjelenteket, s örömének adott kifeje;3st, ko...y mint a Magyar J

c

gászegylet elnöke, a N

e

"zet":-Özi J

Q

gl Egyesület ílnökn székét is "betöltheti, D

r

. Ge&'cze Bertalan ügyvezető alelnök meleg izavakkal üdvözölte az elnököt, röviden vázolta az egyesület működését, tajd javaslatot terjesztett elő a tisztikar és választmány .iegészitésére, A teljes ülés egyhangúan megválasztotta 3 évre alelnökökké ír. *agy Emil és dr, G

e

öcze Bertalan ügyvédedet, főtitkárrá dr, O

g

.ánk Béla ' ilrc'.szterl osztálytanácsost, titkárrá dr, x

'ongráez Elemér jár'.slirót =*gy5Ővé pedig vitéz ifj. Eóman Bílintot. A választmány tagjai'lettek: imhr^zy Gyula államtitkár, a kabinetiroda h. főnöke, Auer ? pl "ügyvéd, Juaa László egyetemi tanár, Bo^octhy E

r

vin ügyvéd, Egry Aurél udvari ta— .ácsos, ügyvéd. Egyed István _ , Eáluhelyi Jö

rono

i

, * IiléfJ rózsef, Kunez Ödön, Neumann Aaroly~-és Szladits Aároly egyoteaá tanárok, ía'aobré Andor ügyvéd, Eoóg Zoltán felsőházi tag, Lukács György v»b.t.t», y. miniszter, ííendelényi László a pestvidéki törvenyszSk elnöke, Posoh kyula vezérigazgató és Toporozy Emil, . . á csoport tiszteletbeli elnökévé választotta C

g

áky -i-stván/p?**:ülügymin:'.3ztert és Radoosay L iszl° igazságügyninisztert, . Ezután dr. B

u

za LásSQó egyeto-ai tanár tartotta v.eg érdekes és krtékes ©leadását: " ikáboru az uj nemzetközi jogért' címmel, kifejtette, íogy a vélágháboru utáni nemzetközi jog az összeomlás stádiumába jutott, 5 uj nemzetközi jog van kialakulóban, A háború, nemzetközi jogi vizsgálata kel veti azt a kérdést, mennyiben tartják meg a hadviselő felek, a nemzetköi harc jog rendelkezéseit, A kérdésre a válasz :.gen nehéz. A háborúban is .egengeáev a megtorlások alkalmazása, s igy lehet, hogy egy önmagában •gellenes magatartás konkrét esetben, mint megtorlás, jogszerű. K^l önösen aehéz a most folyó háborúban az a körülmény, hogy egyes tényleg egymással zemben álló államok között jogilag nincs háböru. A szovjet egy állommal 'inos ..adiál lapot baa, sőt még Pinnorsz -ggal szemben se: tekintette magát .advisele félnek, Zavaró körülmény, hogy a világháborúban felvetődött harcjogi kérdéseket nem szabályozták. A háború angol és kontinentális fogalma ost is szaabenáll, ' - A háborúnak, mint egésznek jogi minősítésénél két "-érdes ?rül fel: l./Eenkrét esetben a haboruviselés jogellenes magatartás, vagy jogszer! vécé ekésé s-e a hadviselő felek szempontjából ? A .-advln el ők álláspontja e tekintetben ellentétes. 2./ Általában mi a háború szerepe és jemtősége^a nemzetközi jogban ? E

2

t vizsgálva arra az eredményre jutunk, íogy a háború az erőszakos nemzetközi jogai nótás eszköze. A nemzet özi jog -'orev jog, mert csak az érdekelte*- közös megegyezésével módosítható, ÍZ a merevség provokálja a háborút, - L

s

ket, hogy a mostani háború csak részletkérdéseket akar rendezni, A finn- orosz ...áboru csak a 'ét orss ég ogymásközötti viszony a• an teremtett uj jogot. A nagyhatalmak harc-w, azonban a nemzeti Özi hatalom birtokáért folyó küzdelem. Ez a háború dönti majk el a nemzetközig iát alom uj szervezetét. A most folyó háború uj nemzet ozi jog születő sót egeiőze vajuöáe, - Németország ér: a nyug&ti demokrácia' küzdelmétől fu_,g, milyen Lesz az uj nemzetközi jog, éé rendkívül érdekes előadásért cr. Angyal •?ál elnök mondott :öszönetet./MOT/B.