Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1
1940-04-01 [225]
1. törvényszéki kiadás, Budapest t 194o. április 1. PEK A NAGXSURANYI CUkORGYÁRNAK CSEHSZLOVÁKIÁBAN REKEDT HARMINC MILLIÓ CSEHKORONAJA KÖRÜL. A közgazdasági élet élénk érdeklődése kisérte azt a pert, amelyet a Budapesti kir, törvényszék elótt Szász Rezsó -részvénytársasági igazgató indított a Nagysurányl cukorgyár és finomitó r,t» budapesti bejegyzett cég ellen, A felperes keresetében jelentékeny, nagy összeget követelt az alperestől, arra kérte a bíróságot, hogy 385,714 pengő tokét, ennek járulékait Ítélje meg számára az alperessel szemben. A felperes keresetében előadta, hogy a nagysur-nyi cukorgyár megbízta ót, eszközölje ki, hogy a gyárnak a felvidéki területek visszacsatolása folytán a csehszlovák köztársaság területén lévő pénzintézete nél rekedt, Vörülbelül 3o milliót kitevő követelése a zárolás alól felszabaditható 1 egyen és a lagysurányi e követeléseit árukompenzáció utján pengőben megkapha»»a» A megbízás alkalmával tiszteletdíjul tiz százalékot kötötted ki a felek s ebből származik a felperes peresített követélése. Előadta a keresetében Szász Rezső igazgató, hogy a megbízásnak eleget tett, megszerezte Csehszlovákiában a kívánt engedélyeket, enreélfogva a kikötött tiszteletdíj esedékessé vált. Br, Martinovich Géza kir. törvényszéki biró előtt kitűzött tárgyaláson az alperes a kereset elutasításét kérte. Védekezésének az volt a lényege, hogy a felperesnek a kikötött tiszteletdíj csak aV-or járt volna, ha a szobanforgó csehkoronát tényleg átutalták volna és a magyar Nemzeti BanV a pengőket már ki is fizette volna. Azt elismerte, hogy a felperes megszerezte az eng! dóty eket, azonban azok kivihetetlennek bizonyultak egyrészt azért, mert nem ta áltak olyan csehszlovák.céget, amely képes és kész volt Magyarőrséégra á'-ut számtani, de nem volt olyan belföldi cég sem, amely az árut átvette és kifizette volna. További védekezése volt az alperesi cégn e 1- az, hogy a csehszlovák állam időközben megszűnt és a szlovák nemzeti bank nem ismerte el érvényesnek a csehezlovák állam ?ltal engedélyezett kompenzációs üzletekre vonatkozó határozatokat. A kirPlyitörvényszék a felek által felajánlott bizonyításiéljárás lefolytatása után Ítéletet ho-ott, amelyben arra kötelezte az alperest,hogy tizenöt nap alatt végrehajtás terhével fizessen a felper snek 264,285 pengő tökét, ennek kamatait és 8o78 pengő perköltséget. Az Ítélet indokolása kiemeli, hogy a lefolytatott bizonyítósie' járás adatai alapján valószínűtlen, de a józan felfogással is ellenkezik az alperesnek az a védekezése, mintha olyan megér- apodás e; etker.ett vulna a felek között, amely szerint a tiszteletdíj kövptelh = tése ol^an eredményektől függ, amelyeknek létrehozására a felperes egyáLta^'n nem vállalkozott és nem vállalkozhatott. A törvényszék méssékelte a kareseti összeget,mopedig azért, mert nem lehet az alperes hibájául felróni, hogv a rendelkezésre illó néhány hét alatt nem bonyolíthatta le a kompenzációs üzl atel et, A csehszlovák állam megszűnése folytén az alperesnek ujabb engedélyt kellett szereznie a szlovák nemzetibanktól, tehát a méltán-osság alapján a kikötött tiszteletdij-kovetéléso megfelelő mertékben le ke' ett csökkenteni. /MOT/ G.
