Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1

1940-04-06 [225]

KOGL'SCSIOZ 2GYSTii.il TAKAR ERDÉLY NAPI aTATISgTIKAJlAióL . A Szatmorvámegyc:*. Egyesület szombaton népes összejövetelt tartott, amelyen Koródi Katona J...nos, volt '.épviselő elnöki egnyitoja után dr. Koguto-Titz Károly, szegedi c yeteml tanár Erdély népi statiázti .ájáréi beszélt, alvadta, hogy a világháború után a bé:-etárgyal

:

áso' szám ara pontosa*:., nagy né rőtben "*idolgozták az 1910,évi népszámlálás alapján az ország nemzetis ági térképét, Parisban azonban ezt a munkát aeg sem nézték, Raöbstne^lbak fe!k ' -'aévol uj idcsza* következett a békerevizios propagandában, & 1927 -ben jelent meg ujabb munkája, amely egyes területekre dolgozta ki az adatokat, A nagy magyar nyelvter'álottel összefüggő m égsz állás alatt: !. a tármenti részekben, 5,264 négyze :k:.lom étortyi iiOi'ulete'n lakó. 496.ooo főnyi népességből 91,4% a .magyar, 12 % a román, 5,2 a német, A kolozsvári „agyar korridor 65o község ben 302.000 .agyar és 334.000 román lakik. Idetartoznak: Szil ágya omlyó kii ah, ---ánfihu^yad, K

c

lozsv:.r, Lés, Sza ocujvár, Torockó, Torda, Dicső-izont - ártón. A Szé okyföid egységes 15,215 négyzet"-iio.. ternyi felületén 448 községben 33,6 é a magyar, 7,3, a román I A brassói és szászrégeni vegyes lakosságú te "keleteken 23 községben 40.7 % magyar, 15,7 y német, 40 $ román lakik, ka csupán a nagy magyar nyelvterülettel összefüggő atármenti részt, a kolozsvári korridort és a Székelyföldet nézz""

1

'. 3o.080 négyzetkilométer. yi' területen 67, 2$ népi magyar többség mellett csak 27,2;» román ". isebbség. él. Ha a vegyes •• agyar, né ei, román területeket /f

G

mesvár, .arad vidéko/ is hozzátesszük, a. ' or is az arányszám: 85,5 % -".agyar, 14.7 % német és 29.8 $ román, A nagysikerű előadásért Koródi Katona János ondott köszönetet, s kérte a professzort, hogy aöata#t M

\ramarossz-got-fia yb nya. Szamosvö ._ye ter .létére is dolgozza " i. x,z elnök indítványára ezután gyűjtést ror<*"'eztc' az nrvizárosultak sz áméra./MOT/B. —A KISIPARI kITELIJ\

T

TÉ2ET 1939, ÉVI MŰKÖDÉSE, A Kisipari ^ivé teli Intézet most tette közzé 1939, évi működéséről szóló jelentését. Bár 'ülönösen az év második felében a politikai feszültséget a kül államokban kis érő tágkerü árucsereforgalmi és fizetési korlátozások, az eddig 1 egbiztosabbaknák tokintett nemesvaluták jelentős értékingadozása, a tengeri szállítási és bizto sitási költségek többszörösére való emelkedése, a nyersanyag beszerzési nehézségek, a hadbavonult külföldi megrendelők részére intézményesen biztosított moratóriumok, a szövetségesek blokádintézkedései, stb. mind .gátioiag hatottak az exporttevékenység fejlesztése irányába, mégis sikerült az I

n

tézeten keresztül a magyar kisiparnak nemcsak az előző évi kiviteli..szinvonalat fent ártani, hanem azt értékben kb, 45 $-al még emelni is, Mig az Intézet utján lebonyolított ?:isipari kivitel értéke az alapítási évben, 1937-ben csak: 5oo,oo pengőre rúgott, s a következő évben 930,000 pengőre szökött fel, addig a jelenték si évben már 1,350,000 penget tett a kézművesipari kivitel értéke, A kivitt ei kok élén a bérkertyük állanak, amelyek az Összkivitel 19$-át képezik, Utá_ na a női és gyermekruhák 13$, a férfi és női cipők 10$, szarufásuk /

/

9,5k/

; bútor /9,6 %/, 'csiszolókövek /5$/, magyaros ötvös áruk /5$/, bunda /4$/, fény/ képészoti előtétlencse /3.5$/, női divatgallér /2,5$/ követ! őznek", J

e

lentő-;s sebb tételt képez még azonkívül: puderdobozck.,_ .gumifüze, bőröv és egyéb borja* diszmüáruk, kosárfonó és kötöttszövött úi*uk, j át okok, furr.érszaiogok, női fe.7 hérnemü, különböző elektromos cikke]: stb./MOT/B,