Magyar Országos Tudósító, 1940. április/1

1940-04-05 [225]

""Budapest, 194o, április^ , ^ /Pártértekezlet folytatás'3 ,/ . " " ' '' -i a nemzet értékei' kincs estárában fölhasználnátok. Érzékenyek vagyunk a veszéllyel'szemben, hisz nem csináltunk mást, mint mindig a horizontot vizsgáltuk, Es érzékenyek vagyunk abban az irányban is, hogy nagyon realisztikusan látjuk saját magunk erejét, A magyarság més nem korült ki a veszélyzónából. "A kisantant gyürüp szétpattant, de a veszély másformábam meg van. Látjuk, hogy sokat fejlődött a magyar elet husz évén át, de mégsem káprázik a szömünk, vágyódunk egy erős magyar egyedeket, családokat egységes népi kollektivumot jelentő jövő magyarság félé. Mi hűségesen beállunk a szegedi regimentbe, mert valljuk, hogy a husz éves csonkamagyar országi történelem akkor gördült előre erőteljesen, dinamikusan, amikór hü volt a népi jellegű szegedi hagyományokhoz és akkor' torpant meg, amikor különböző befolyások a szegedi dinamikát leállították. Oda állunk hűséggel-, bajtársias- szeretettel"az azonos poli- < tikai lelkisó^ meggyőződésével ebbe a táborba és iacfied számunkra hármat jelent: fegvólmezett

t haladó^ korszerű magyarsá'-ot, Jaross Andor a Magyar "klet Pártja vezérére, gróf jelek! Pál miniszterelnökre és a párt jövendő munkájának sikerére ürítette poharát, Jaross Andor beszédét a vacsorán résztvevők hosszantartó lelkes tapssal fogadták. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök szolalt fel. „ ügy érzem, - mondotta a miniszterelnök - hogy az elhangzott szavakra nekem is válaszolnom kell. Amikor Jaross'Andor kedves barátom beszédének vezérgondolatává att tette, hogy annak a 'földnek a népe, amely Nagszőiőstől Somorjáig terjed, egész erejével, lendületűvel, harcias ellenállásával, magyar szivével, becsatlakozik ide a szegedi gondolat zászlójával, akkor ennek a szegedi zászlónak a hevében kell, hogy e zt a népet üdvözöljem, s meg kell, hogy hajtsam előtte ezt a zászlót' az összes Szegediek nevében, -bban a csapatban, a-mellett a zászló mellett ot^t volt az a piros-kék zászló is, amely annak a földnek a zászlaja, amely az én földem;, is - zászlaja annak az egész földnek Nagyzsollóstől Somorjáig, mert onnan, llagyszőllős, Munkács és Kassa felől jártak a fejedelmek Béos felé, a . magyart védeni. Ezért oz a zászló a jelképe ennek a földnek. Másképpen nom is tartoznának össze, az ut, amely összeköti őket, a magyar szabadság utja, a harclutja, a magyar erő utja. Ezt az utat járjuk.* Imikor ezt a piros-kék zászlót odavonjuk a szegedi fehér zászló, mellé, akkor a történelmi egységet évszázadokra visszamenően megteremtjük; Horn ujat teremtünk, a régi erőből teremtünk ujat, a mai világba valót, ugyanazzal a magyar erővel, amely ezt az utat járta, s fogja járni ezután is, /Lelkes éljenzés és taps,/ - Jaross Andor barátom idézte azokat az embereket Is, akiktől ől(az erőt vették, akiktől mindnyájan vesszük az erőt : a magyar föld népét és a maseyar föld népéből kisarjadzott magyar városi embert,'aki nem vesztette cl gyökerét a faluval. Ez az erő, amely minket összefog, aho* vá gyökereink'lenyúlnak, - s add ig erő ez. amig 'lenyúlnak oda gyökereink. Erre az erőre, amely mlndnyjíáunkat 'létben tart, emelem poharamat, ebben a nehéz időben , amelyben ennek a kis orszárna*- a dajkája egy hullámzó, háborgó tenderen jár - Isten tudja, hogyan háborog, honnan fújják a szeI ek, meddig háborog és milyen magasan járnak a hullámai. De , ha nem vesztjük el lábunk alól a talajt, ha lenyúlunk oda, ahonnan a magyar erő jön, s nemcsak lenyúlunk feléje, hanem lelkünkkel oda is tartozunk, akkor erősek leszünk, - akkor ki fogjuk állani ezt a vihart is, /foiyt.köv,/