Magyar Országos Tudósító, 1940. március/2
1940-03-18 [224]
A MAGYAR IRÓK, MŰVÉSZEK.ÉS MŰPÁRTOLÓK EGYESÜLETE A MAGYAR IRODALOMÉRT . w Vitéz dr,József Ferenc királyi herceg a nélkülöző magyar irók megsegitéséro siet A M a gya r írók, Művészek és Műpártolók Egyesülete"a magyar irodalomért" akció keretében vitéz dr,Jó z sef F e renc királyi herceg és Anna :i:.'.'lyi hercegasszony fővédnöksége mellett • vas írnap este a Zeneművészet:'. Főiskola nagytermében a nélkülöző magyar irók me-.'segítésének megindítása érdekében nagyszabású müvészestet tartott, A Zene a* ad érni a nagytermét zsúfolásig megtöltötte a megjelent előkelő közönség, akik raind-^ anny:'an átérezték,'milyen fontos ezekben a válságos időkben a nélkülöző magyar áré:..- _ megsegítés, A megjelentek között ott volt a nagyterem jobboldali eiholyában vitéz dr,József F e renc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony. Megjelent ezenkívül Tasnádi Nagy An.rás, a Képvis^ltház elnöke, Gömöry Laiml László ny.rk,követ és meghatalmazott'miniszter, Glatz Oszkár festőművész és még so'-anmások a magyar i:.'odalmi,müvészeti és társadalmi élet előkelőségei közül* A müvészestet dr,M 0 rvay Jenő, a Magyar írók. Művészek és Műpártolók Egyesületének elnöke nyitotta meg, hangoztatva a nélkülöző - magyar irók megsegítésének szükségességét, Ezután általános figyelem közepette vitéz dr,József Ferenc királyi herceg mondott beszédlet. Bevezetőjében hangoztatta az est fontosságát, majd igy folytatta: .- A magyar drodalora jövőjéről és jelenéről van szó; arról, hory a beérkezettek, akikben már hisz a közönség, bekonferálj ák mindazokat, akik küzdenek és még nem érkeztek be,- A művészetért, költészetért szenvedni kell, de nyomorogni nem szabadi A tehetség gyilkosa a nyomor. A költészet pedig független fejedelmi művészet, melynél tér kell, szabadság kell, s csak akkor fejlődhetik ki, - A nyomor útjára terelt művészet legfeljebb forradalmakat % . gyújthat, de maga világítani nem tud. Ezt mi nem akarjuk, '. eg fogjuk találni a módját, annak,hogy valóban 3egitsünk azokon, akik rászorulnál:. Ma igen nagy szükségünk van arra,hogy a magyar szó világgá repüljön, n ezért őrizkednünk kell attól, hogy/magyar szó egyetlen munkása is elnémuljon. Akarjuk,hogy mindenki megszólalhasson, s a benne szunnyadó erík felszabadul janak. Minden elnémult magyar szó a magyar jövő egy kövének elvssiéee, - T e ret akartaik adni a magyar szónak, magyar szivnek ? magyar gondolatnak, mert erre van szüksége a nemzetnek, a nemzet egyetemének. Vitéz dr,Jó a sef F e renc királyi herceg nagy létezéssel foldott beszéde után megkezdődött a müvészest tulaj donképe ni műsora, • A műsor legkiemelkedőbb része volt, amikor vitéz dr, JÓz s ef. F s renc királyi herceg olvasott fel saját verse:'ből, A közönség elragadtatással figyelte a szép verseket,s tetszésének gya' ran tapsviharban adott kifejezést. A műsor további részében Bogáthy Vera, Fehér Tibor,^Fáy Béla, Tataky Jenő, Mágori Mária, Lehotay Árpád, Simonffy Margót és Keresztessy Mária József F e renc' királyi herceg és más költők verseiből szavaltak, dr,K 0 váts József és Lengyel Anna énekszámokat adtak elc*,Akcm Lajos orgonaművész pedig orgonamüve^et játszott. Az úttörő estnek rendkívül nagy sikere volt, /M0T/NÍ, A SZEPESI SZÖVETSÉG S2ABADSÁGÜNKSPE. A Szepesi Szövetség az Iglói, Késmárki £s Lőcsi Diákszövetséggel karöltve, vasárnap tartotta meg szokásos, szabadságünnepélyét a V a s-utcai grpf Széchenyi István felsőkeres.•.edelmi Iskola tornacsarnokában, Dr,Pazar Zoltán kúriai biró megnyitó beszédében ünnepelte §. kormányzót, országlása huszadik évfordulója al• kaiméból. Kun Gyula miniszteri tanácsos a szepeslek szerepé o ismertette az 1848, évi szabadságharcban* Az esten közreműködött még: D,Mlcsey Jazsa operaénekesnő,. Kály Mária zongoraművésznő, S.,Gróh Klára hn/.;edümti~ véaznő és Pintér Teri énekművésznő, A nagysikerű ünnepség K r lsch Jenő ügyvezető elnök zárószavaival ért véget, /iéOT/B, . M — i rr
