Magyar Országos Tudósító, 1940. március/2
1940-03-16 [224]
A PÁTRIA KÖZGYŰLÉSE ÉS SZABADSAGLAKCMÁJA OkS'/Á<*>S LEVÉLXÁR K szekció A Pátria írók és H.'.rlapirók Köro március 15~én élután tartotta a Pátria Klub helyiségeiben Hindy Zoltán elnökletével, A közgyűlésen nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, Hindy Zoltán üdvözlő beszéde után Kolosváry Borcsa Mihály t emlékezett meg a nap jelentőségéről, majd méltatta a Pátria munkásságát, A Közgyűlés után esto a G e llért szálló Duna-termében gyűltek összo a tagok és'a meghívattak, hogy szabadságlakomán ünnepeljék március tizenötödikét, A vacsora során az első pohárköszöntőt Hindy Zoltán elnök mondotta, amelyben visszaemlékezett az elmúlt husz esztendő egyos momentumaira* Ezalatt a husz esztendő alatt eltűnt eg?ik oldalon a trianoni vonal és később a másik oldalon az ősi határon csattogtatta a szél a magyar lobogót* A husz esztendő minden mozzanata azt bizonyította,hogy az orszégna?- fejedelemválasztása helyes volt, Husz esztendőre visszatekintve, most boruljunk le a Gondviselés nagysága előtt, adjunk hálát, hogy vigyázott reánk és könyörögjünk, hogy erősítse ós tartsa meg továbbra is nekuttK j° egészségben vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót. Az ünnepi lakoma résztvevői felállva, hosszasan ünnepelték a kormányzót. Ezután Imrédy Béla ny .miniszterelnök emel" sdett szólásra és beszédében többek között a következőket mondotta: - Március 15-e alatt mi nemcsupán az 1813, évnek már ci.ua 15-iki naptári napját értjük. Március lö-ében az örök magyar hivatáshez, a szentistváni koncepcióhoz való visszatérésnek fontos forgópontját látjuk, s benne non a liberalizmus: ünnepét üljük. Súlyos történelmi periódust zár le március 15-e, a nemesség megérezte, hogy nemzeti mivoltának fenntartását sem t udja be váltani, mert gyenge, enne:: következtében rászorul a magyar nép fvet egeine£\s_zél e sj bekapc sol ás ára. Ez az ösztönösen hato gondolat terelte egymás féli a magyarság két részét. Ez volt a főmotivum abban,hogy a magyar nemesség a reformgondolat szolgálatába állt, Imrédy Béla ezután Széchenyi és K 0 ssuth szerepéről beszólt. Bármilyenek voltak az eltérések Széchenyi és Kossuth felfogása között folytatta ezután - egyben a magyarság jobbik része egyetértett: tudták, hogy reformokra van szükség, hogy a magyarságnak kötelessége az,hogy a nemzeti szabadság és a szociális haladás reformmunkájat elvjgezze.A liberalizmus szabadság-hirdetése, a szabadság gondolatának jelszóvá tétele szimpatikus volt azokban a kenzervativ magyar körökben 3, amelyek a nemzeti elnyomatással nem tudtak megbarátkozni és a nemzeti szabadság gondolatának volta 1- hivei anélkül,hogy a kérdés, szociális vonatkszaaait átlátták volnaoEgy pillahatig sem állítom,hogy a liberalizmusnak nem volta'' Őszinte apostolai, még azt sem mondom, hogy nincsenel: na is jóhiszemű apostolai,, De az emberiség utja másp halad. Uj forma at kíván meg az emberiség, uj formákat keres, A liberalizmus rendszerében szerzett gazdasági tapasztalatok arról győzte'• meg,aógy ez a rendszer nem tudja gazdasági, biztonsági igényeit kielégíteni, s az emberiség a biztonság igényét más rendszerben véli felfedezhetni, ezért keres ma uj formákat, A liberalizmus kora ujabb renaissanceot nem fog megérni, A szabadság elvével szemben a tekintély elve fokozottabb érvényesülésre fog korülni. Ezzel nem akarom azt mondani,hogy ennek állami tekintélynél: kell lennie, mégkevésbbé azt,hogy diktatórikus államfsimában kell kifejezésre jutnia. Ez megtörténhetik más társadalomszervezési • formák keretében is c tí -Lv-tL^d -Március 15-ében valamennyien a nemzeti gondolat újjászületését és a szociális haladás felé tett elhatározó lépést ünnepeljtik. Ez a gondolat az, amely minket ráállitott arra a népi, felszabaditó munkára, amely a'negyvenes évek reform országgyűlésén uralkodó gondolat volt s Március 15-ében a szentistváni koncepció felé történt elhatározó lépést látom, Ezért legyen szabad most összekapcsolnom március 15-ének mai emlékünnepét a három jubileummal, amelyet nemrégen ünnepeltünk^ egy esztendeig ünnepeltük első ©rszágalapitó királyunknak, Szent Istvánnak emlékét; néhány héttel ezelőtt volt Mátyás királya . ötszáz* yü \ éves jubileuma, ugyancsak néhány nappal ezelőtt zajlottá le azok O.N I . ünnepségek, amelyek a főméltó s águ kormányzó ur húszéves országi ás át ; 1 örökítették meg, /folyt, köv./ F %J Uttti^tf. J
