Magyar Országos Tudósító, 1940. március/2

1940-03-14 [224]

Zü FÉRJGYILKOS AS3ZÖÍIY /5, folytatóé/ A tanúkihallgatások során Gnettnoa*Hás««e3yt, sa,elhalt bátyját hallgatta ki először a biroság. Elmondotta, hegy Elslerné arra akarta birni öccsét, hofry váljon el a feleségétől• - Amikor bátyám baru^ott, ad bizony gy^feran m©gtörtént - vallotta a tanú - rab iát US ember volt • A f*>l&aér*ét és a gguiaeko'yb :'lyv»nk«r fojtogatta. Megtörtént, ho

r,

y anyánkra és is TM^lt-áwal t^madrt és a bútorokat baltával szétdarabolta. Rottőgésben élt tí>le az egész család. - Attól lehetett tairtani - Vérdozie a. tanácselnök - hogy kiirtja a csalid ját? - Feltétlenül. - A gyerekek szerették az apjukat? - Rettegtek töle és menekültök eiol©. A eSelekmóny napján az er:yi<" kisgyermeket a falhozvágta* Többször én monterttem ki karjai közül okét. A szolét tövestől kitépte és dühében rágni ke"dte a'venyigét. Öcseianek másokkal is volt kellemetlen botránya, síit tlofordu.lt, hogy zsebkéssel i te gs zűrt más oka t, Czettner Gyula az elhalt Öease hasonló módon mondotta el a tört nteket. A tanácselnök ezután felolvasta frátaer Irma takarítónőnek a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. $ köevetitettc Czettner -s Elslerné * között a szerelmi levelezést. Czettner egy alkalommal azt monáotta neki, hogy abban bizik, hogy felesége tüdőbajban meghal* De ha ez ne.i következik be, úgyis öngyilkosára, 'ba kergeti, va<?y agyonveri. Kállai Zs :'.gmond rend uríótör 3 sor mester arr^l vallott f hogy Czettnerné több alkalommá? éjneV idej -n férjé dühöngése elöl a re:.-orőrszobára menekült és a rendörs -.g v de.'.m.'t kérte. Ö ós rendórtársai több alkalommal •ao"

<

*yözóütek arról, hogy Czettner mi ".yen brut-lis volt s u"y az asszonyt mint a gyermekeket lesytlkoJL -asal fé emiitette meg. Csat ri Erzsébet, a vádlett asszony nevelőan. ja hasonlóan mondotta el a dolgokat* A gyérekeket is gyakran kínozta isettner -.s megtörtént, hogy dühösen az asztalra dobálta a kicsinyeket. Egyszer ö~y barátját késsel mellbeszúrta * Id. Lovász István MAV-nyu-dijas arról vallott, .'konr ritkán for-' tka.'.t elo olyan eset, hory C:.«ttner józan lett volna, Hap*nsp mellett tört, riusott, sót egyszer felgyújtotta a lakáséban a* ácryat Is. Szüleit is megverte és mindenki raene

v

ült brutális hararja elöl, If j . Lovász Istvánná Beszkart-koesiveseto az elha X d'ettner volt iskolatársa és saomsz dja. továbbá Pajor József pékmester a v dlott asszony fivére hasonlóan mondotta!?: el a történte'et* Kaszab Kálmán kömüvesinas elmondotta, hogy a k rüéees estén Czettner ék háza elótt ment el s látta, ho-y itta lobog az udvarban* Kö^e sbb ment B akkor meglepetéssel pillantotta meg Czettnert a lángok kö«t fo ve a földön, kezeivel "csápolva". Czettnerné a tüztól négy-öt 1-.pósrvyire le-föl sétált. Ö ijedtében elfutott, majd késeibb, amikor visszament, már osak Czettner szénnéégett holtteste volt ott. Az asszonyt ekkor m.a* hem látta. Ezután még néhány tanút hallgatott ki ő Mrc>s».r;, akik hasonló módon ecsetelték Czettner ék megrázó osaládi -'letét, ' ör« Tóth Fái László törvényszéki orvos az elhalt boncolásáról mondottá e". szakértéi ve lemé « nyót, majd Czettnerné elmebeli állapotát' ismertette, mely szerint az aézszony sem a büncselekm-ny elkövetésekor, nem szenvedett e ;mobete*s égben, sem jelenlek nem szenved. Majd vitéz dr. Hunyor Sándor királyi ü<*y«ea tart:tta meg vádbesííédét, KHséíttelen - mondotta aa ücy'sz - hogy a tragédia előidézője maga Czettner volt, aki kétségen kivül brutális lelkületű smbor -'olt. Iszákossága val tönkretette a csaladjának a*, letét és »zinte nápireadeii voltak azok a fenyegetések, melyeknek következtében fc esését és gyerhekiit valósággal k i üldözte a osal di fészekből. Tekintette? azonban arra, hogy felssége ehhez már hozzá volt szokva s a kérdéses na^n aéghez vitt viselkedése sem lehetett az asszonyra olyan hatással, hogy komolyan tartania keklett volna "a fenyegetéseitől, iry 'erős felinduxdsrol nem lehet s* >, Amikor n-dig elkövette a cselekményét, még mindig segíthetett volna a bajon; elckthatta volna a tüzet, A vád' szerint való elítélését kérte, /Polyt. kóv./E.