Magyar Országos Tudósító, 1940. március/2

1940-03-14 [224]

•í, törvényszéki kiadás. B

uaape

gt, 1946, március 14. . LETAGADTA, HOGY HÁZASSÁGOT KL-.RI - HAlíISTAKTlZAS^RT ELITÉLTEK, A királyi Ügyészség hamJs tanuzás bűntett* miatt vádat erceit Weisz Mor harminchétéves könyv •ere skedő eilen, akit ma vont f el«lo.ss£gre a büntetőtörvény szák Szüts Gfcbor László dr, elnöklése mellett tárgyaló tanácsa. Weisz Mór - a vádirat szerint - még 1919-ben feleségül kérte Katz Gizellát, de a leány édesanyja azt mondta: -nagyon fiata'ok még, különösen a le íny és ráérnek srröl beszé'ni, Weisz Mór, aki a

v

kor még tanult, ettől ezave rendszeresen feljárt Katzékhoz, ott étkezett, tanult és az egész családban mindenei mint vőlegényt kezelte. Ajándékokat kapott a családtagoktól és együtt járt velük szórakozni is. Tizennégy éven 1 eresztül tartott a baráti viszony és a jegyesség Weisz Mór és Katz Gizella között s egy napon a férfi kijelentette, hogy nem igért házasságot és igy azt nem Is tartja be. A leány eze

v

utén kártérítési pert Indított volt vőlogénye ellen, a:, itol részben erkölcsi, részben anyagi kár cimón 24ooo pengőt követelt. A bíróság lefolytatta e bizonyító eljárást és ennek során tanúképpen kihallgatták Weisz Mórt, aki eskü alatt vallotta, hogy nem igért házasságot a leánynak és ilyen alapon nem is tarthat igényt kártéritésre. A többi tanú azonban ennek ellenkezőjét bizonyította és a bíróság kártérítés fizetésére köt eV. a te a könyvkereskedőt, azonban a megítélt összeg jóval kevesebb volt, mint a karesetben feltüntetett követelés. Ezekután megindult a bűnvádi eljárás Weisz Mór ellen, aki - a vádirat szerint - tudva hamisán vallott a polgári perben. Weisz Mor a mai fbt'rgyaláson is azt hangoztatta, hogy részéről nem történt házassági Ígéret, teh^t igaz* vallott a polgári perben is. A törvényszék lefolytatta a bizonyító eljárást és hamlstanuzás vétségéárt hár*omhónapi fogháfcra ítélte-Weisz Mórt* Az Ítélet nem jogerős, /MOT/ Sy, m FÉRJGYILKOS A3$0»y /3. ,f

0

Jytatás/ ;

_r. 1 - No, mondja ol, a gyilkosság napj n mi t^tént? - sSo?.t q, tantor oljiök. - Egy átdorbézolt éjpzaka után - folytatta a férjgyilkos asszony •* a f "*r jom taxin jött haz&. TolJQScn russcg vo-lt. A nadrágszíjával fojtogat- . ni kaZdütt, P.r. porcig dulakodtunk. Összevissza vórt s rugdalt* Amikor kis .abadultam a kezei kÖzUl. kimenőkültoia a kertbe. Vártam, liogy inaji csak kijózanodik. Do közben kijött tZ udvarba s a botjával mindont összetárt, bezúzta az ös3':os ablakokét. Lajos fiam és ErssiTo kislányom a szensz dea nonekültek. A kis lány el is ájult ?. félő csat öl. A harmadik kisfiam ottmaradt a lakásban, én pedig egy t>o

v

orban húzódtam meg a kertben. - A harmadik kisgyereket miért hagyta bont a lakosban, ami :or ö i is élatvoszodolemben vol*,? - tette fol a kérdast a tanácselnök, - Ha i-rr nyugodtan utána <*©nd ólok, belátom, hogy hc'iytoler? volt, ; do ekkor már og-szon meg_ Voltam "bénulva'

1 az uto só órák róms .ige 11 öl. Halalf élo.i-cmbon éitünk

? mar ekkor gondolkozni som tudtam,'Közban egécz nap a gyormokok a szomszédban voltak. Már sötétedni kosdott, amikor a férjem 10«sondosodett ós valamennyien visszamor'szkedtünk a lak.xiba • L ;f oktottom a kis/Tyormeko'-ot. A kisláng öaszckAlco-lta a kezét és zokogva könyörgött, hory taanjtink cl végleg hazulról, mort-^jpuka meggyilkolja őket. Elfacsarodott a szívom, - Mire scondo.lt ekkor la-Ta? Mit hat?ö>»«^tt máséiban ebben a pillanatban? - kérdezte az elnök. - Sommit. Nem volt neon okkor sommi gondolatom, arra omlákszem csak, hogy rettenetoson el voltam keseredve. - Do a vi :s ~'.lóbiró a?, ott beisaerto, hogy ekkor már fontolgatni kosdte azt a lohat-öa.,£at, K<r?.f rítt loöntl petrólcuuraal és elégeti, ^o3yt*.köv^ B..