Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1

1940-03-05 [223]

—ZtJ A TÁBLA UJ" ELNÖKÉNEK ESKÜTÉTELE»../l. f olytatás ./ és előfeltétele gondviselésszerű történelmi hivatásunk és küldetésünk további teljesítésének. -A bíróságok közmegelégedést és közbizalmat keltő működésének alkotmányjogi garanciája a birói függetlenség intézménye. A bárói füg getlen^ég^ntézményének célja annak a biztosítása, hogy a bíróságok miha den illetéktelen befolyástól mentesen> mindenkor teljes tárgyilagossággal szolgáltathassák az igazságot. Az Ítélkezés tárgy llagoságának követel ménye az is, hogy a bir óságok az igazság kiszolgáltatásában a különböző politikai ir nyok és az egymással szemben álló eszmeáramlatok felett álljanak. -Felmerül a'kérdés, van-e hát ily körülmények k öz öt t a magyar bir ónak világnézete, amely az Ítélkezésében visszatükröződik? - Feltétlenül van! Ennek a magyar birói világnézetnek színezetét mindenekelőtt az a hagyományos birói szellem adja még, amelyet most ' jellemztem, A magyar bir6 világnénete követendő irányeszme gyanánt tartja a szem előtt: az örök érvényű keresztény erkölcsi felfogást^ a2 ezeréves múltból kifejlődött alkotmányunkhoz való hűséget, melyre a birót esküje is kötelezi, A magyar birói Világnézet egészen beleilleszkedik abba a sajátos magyar szellemiségbe, amely a Kárpátok medencéjének törtérielmi, földrajzi és népi adottságai között alakult ki. Gondos'figye-' lemmel kiséri a magyar lélek egészséges jogérzékének sugallatát, amelyr riek eleven hatóereje teremtette meg a magyar szokásjogot. A magyar bir"i világnézet - megértve a kor szavát - a jogkiszolgáltatásában vezérszempontnak tekinti a társadalmi igazságot. Ennek a kórnak uralkodó eszméje a szociális gondolat, A szociális gondolat megvalósítása elsősorban a törvényhozás ós a kormányzat feladata. De a társadalmi kiegyenlítés gondolatának érvényt szerezni a bíróságnak is sokszor módjában áll az' igazságszolgáltatás körében. Fenn forgott erre a lehetőség a birö jogfejlesztő tevékenysége terén már 3 múltban is és ereszben példaképpen rámutatnom arra elég, hogy a birói gyakorlat a valorizáció kérdésében ' a szociális i-gazság értelmében fejlesztette ki azokat a jogszabályokat^ amelyek azután 1928 XII, t,c» irott törvény erejére emelt. * A mai kor irányzata mindinkább alárendeli a közösség érdekeinek a magánérdekeket. A közösség érdekében az állam mindjobban behatol az egyéni érdekszférába, Etéren is'a kiegyenlítést a kor szellemének és szükségleteinek megfelelő módon, de egyúttal a magyar lelkiség figyelembevételével szabályozni, a jognak és a jogszabályokat értelmező és fejlesztő birói igazságszolgáltatásnak feladata, így válik a birőság nemes hivatásává egyensúlyban tartani a köz és magánérdekeket, "a jogokat és kötelességeket, a gazdasági erőket és erkölcsi eszméket, a jog elveit és az élet valóságait. Dr. Alföldy Dezső székfoglaló beszédét hosszantartó tapssál és élj enz és s el honorálta a teljes ülés jog ász közönsége. A székfoglaló beszéd elhangzása után a teljes ülés befejezést nyert ós először dr, Radocsay László ígazságügyminisztér sietett a tábla uj elnökéhez, akit melegen üdvözölt, majd a jelenlévő jogászkitünősógek sorban felkeresték szives gratulációjukkal az uj elnököt, /MOT/ÍJ. AtE^ÉS KERÉKPÁR HALALOSVEGü KARAMBOLJA A KEREPESI UTON. A miit év* december 21-én a reggeli órákban egy magánautó elütött egy kerékpárt és a kerékpáros: Kuruaz István sérüléseibe másnap bélghalt. A királyi ügyészség a halálosvégü baleset miatt gondatlansággal okozott emberölés vétsége óimén vádat emelt az autó sofförje ifjú Vájna Gábor ellen, akit ma vont felelősségre a büntetőtörvényszék Gátay tanácsa, A soffőr azzal védekezett, hogy a kerékpáros váratlanul bukkant elő és már nem lehetett kikerülni a szerencsétlenséget. A törvényszék Lontay Ervin dr. királyi ügyész vádbeszéde után bűnösnek mondotta ki ifjú Vájna Gábort a vádszerinti gondatlan cselekményben és ezért egy-' hónapi és ötnapi fogházbüntetésre Ítélte. Az ítélet nem jogerős. /MOT/Sy.