Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1

1940-03-11 [223]

/:ASSZONY KONGRESSZUS, Folytatás 1,/' A továbbiakban az elnök bejelentette, hogy a " övetkcző egyesületek küldték el kópviselőíketg. Az °rsz...gos Nóptanulmányi Egyedül et, rszágos Gárdonyi Társaság, rszágos ^agyar Xpamüvészeti Társulat, BaárStaUas református voljs növendékek egyesülete, Julián Iskolaegyesület, az / Patria 1

ronők Kyre stb. Ezután egymásután hangzottak el az értévésnél-ért• ékesebb előadások. Arató : Amália dr,, a kulturális szakosztály elnöke,

11 Az emberiség Püvolédesének rövid áttekintésé"-ről adott leéget, majd azt fejtegette, hogy hazánk íképen kapcsolódott oe az európai kultürköz ess égbe és miképeu állithatok, szellemi kincseink a közös magyai, célok, a -nemzetvédelem szolg.latába. Végül az egyesült H

Ö\. Tábor kulturális szakosztályának eél :i tűzéseit ismertette, Nyelvünk védelméről Raksányi 1-ária értekezett értékes fejtegetéseifi kapcsán, majd Radnayné Szőrédy á]ona \k magyar nő, mint a népi kézimunka pártfogó ja'

1 címmel adott elő, A magyar kézimunka - úgymond mely népünk művészi megnyilvánulás ina • egy:'k legeredetibb és legönáll°bb formája, elsősorban asszonyé" fantázl ]án:e• és szorgalmána teremte ',nye, A nemzet asszonykáinak örömet hozó kötelessége, hogy ezt a tőrül fakadt, szivet felderítő művészetet pártfogolják; naposa.: anyagilag, hanem mint az elmúlt korok nagyasss orvai, tudással, hozzáértéssel és lélekkel fejlesszék a nemes hlmzós^ultúszt. Nem szabad, hogy a külföldnek engedjük át a magyar díszítőművészet felkarolását, hanem itthon mindennapi életünkben propagáljuk a magyar nér festői Ízlését és kultúráját, Hpffmann Edith dr., ;,

A magyar falu népe a magyar képzőművészetben'

1 . cimü igán értékes értekezésében a rra utalt, hogy a magyar falu népe egy évszázad ota foglal'< uztat ja :\ magyar művészeket, A százados fejlődés azzal a tanulsággal járt, hogy a falu népéről örckértékü mondan:

; való ja csal- annak lehet, aki távol attój, hogy esetleges és uu. . 1° jelensége •-, viselet, szokások, egyes fejek fényképszerű len. \oolásóval megelégednék, egy nagyobb és átfogóbb sze a-ont ma jóslatáról, az örökérvényűt keresi benne, A magyar népi zenéről Prahács Margit adott elő, jellemezte a népi zene csodálatos érté

1 eit., jellegzetessége: t és hangsúlyozta, hogy a zene területén is a történelmi hagyományok nagy összeolvasztó erejével kell megalkotna az egységes, minden társadalai osztályt meghódító Igazi nemzeti kultúrát, 4

1

'agy tapssal fogadtad: a jelenlévők a soron következő előadót: S

z

alay -arolát, a m, kir. Operaház, első t áncmüvész nő jót, aki "A te.nc a nép éle tjében oimneb tartott előadást. - A magyar tánc - mondotta többek között - évezredes formákat, jellegzetességeket Őriz, s kifejezi a nemz it tulajdonságait* A magyar néptánc abban különbőz! a többitől , hogy . őz vet lenül, szabadon fejlődik, A táncon át bepillantást nyerhetünk a nép le"! kébe* A modern táncok,idegen zenét, eddig háttérbe szorította"- az esi magyar táncol at, pedig nemeséé viseletben, de tanéban is meg -ell tartanunk a jn agyar értékeket, a mozdulat formáit, A magyar tánc nagy nemzetne velő erőt jelent <, Rozinekné Hayek Sára dr,, az elán női színpadi rendező, "A népi színjátszás jelentősége a közösség kialakulásában* eimü előadásában kifejtette, hogy a színjátszásnak a többi művészetek között a legszugacsztiv&ob hatása van és éppen ezért ó^iásJ szerepe lehet a növelésben és a közvélemény kialakításóban is, - A film nevelő értékéről Kokas B

t Klára adott elő. Kifejtette., hogy a film fejleszti az iz/ lést, ugy az otthon, mint az öltözködés terén, A magyar film fojlődő^ képes és a mai fogyatékosságok mellett .is jegyünk büí'zkéh arra, hogy y) magyar filmet nézhetünk. /?

0

lyt ,kóv./