Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1

1940-03-10 [223]

f& re tor: Társaság na^gyuiese, i' o i y z a t - s,.-«/ - A ©agyar szellemet bizonyos belső erőn alakították, az egyes nemzedékűi gyökere;', a múltba nyúlnak, s mi, a jele:: fiai is asak ebből-' vagyunk, érthetők. Az irodalmi művelődés ne'.

1 és nevelésnek éppen a mult és a jelen közötti szellemi hi .verés a legfőbb colja és értéke. Az irodalem J'apcsolja Ö3sze a regi és az uj nemzedó--eh lalkéi, felébreszti a m»z$ dé kékben a magyar az ónos 3 ig élményét és a nemzeti Öntudatot, , A jövő helyes formálisának feltétele a múltnak mélyebb átélése és :' smerete ás ezért helytelen az irodalmi prezontizmus jel szava,hogy esar a jslen irodalmát is ne tjük és az ifjúságot is csat. a jelen irodalmába Vezessük bo, A történeti Ismeret a jelen önlaaerete is,A'magyar történeti tudat a magyar szellőm amamnéziee platóni értelemben, » • - - harmadik értéke az Irodalmi műveltségnek az, hogy az esztétikai művelődés és finomodás logterje-delmesAob és a le;közvetlenebb területe, Egy-egy műfaj a lóleknc'k MII öntöző képességeit hozza mozgásba és az irodalom olvasása nyoma:,., önkéntelenül belegyakorló-dunk abba, hogyan formáljuk belső /lláaunkat ülsc tárgyi világgá, s hogyan fejezzük fel magunkat hatékony módon, AZ irodalom Ss a költészet lebilincseli a szollemet, 1-özvetlenül megérezteti vele, "mintegy irracAawiális mb^on belósugallja a szépséget,' Hosszasan ünnepelték Kor ni s Gyulát nagy tudományos felV é s z'ül 1 s ő gre val 1 ó előadásinak elhangzása után, majd izathmáry István _»iií(iflt.o fel "lé&tyás dicsősé.' e

;- cimü "-öltöményét, Vé.müJL GHilácsy Irén, a társnő ág nagydíjjal jutyiLmazott tagja olvasta fel egy ej^enaii^/st, utiu *nagygyűlés üaáaz&c $ÜLO~ mér elnc'* zárószavaival véget árt, • f Délben egy órakor a társaság tagjai és barátai társasebéder vetto . részt a Dunapalotában, /A Dunapalotában elhangzott Petőfi-serlegbeszéóról későbbi k' .dasunlkban számolunk be./ /M01

!

/J. IISTEEÉD AM3RÓZY GYÖEGY, A MÁRIA TERÉZIA REND LOVAGJA TISZTELETÉRE, Az Orsz. gos Kulturális Csere egyesület - amelyöAk alapszabályait a be lügymi niszteryiapekban hagyta jó

v

á és azelőtt Művé az csere Intézmény • néven volt ismeretes, szombaton esie átalakulása alkalmával,valamint elnöke, Ambrózy György lovag tiszteletére a Fészek Klubban estebédet adott, amelyen megjelent többek között: gróf Ambr'ózy Lajos ny.rk.követ és meghatalmazott miniszter feleségével, Wulí Olaf tétkos tanácsos, aMFTR elmö

1--vezérigazgatója ás felesége, valamint a művészvilág és társadalmi életűn"" szómos kitűnősége. Vacsora közben dr,G-ömöry-Laiml László ny.rk.követ és meghatalmazott miniszter üdvözölte az egyesület elnökét], Ambrózy György lovagot. Hangoztatta, hogy ma a művész csere intézmény sikeremet igér» • ronaissaneojat éljük, majd meleg szavakkal köszöntötte az elnököt',aki véleménye szerint, a legmegfelelőbb az elnöki tisztségre és aki teljes támogat Asával fogja előrevinni a művészet ügyét. Ambrózy György, a Marxa Terézia R

0

nd lovagja válaszában ,visszapillantást vetett a kulturális csereakció történelmére/majd rámutatott árra, hogy a technika mai koriban a kultur gondol tt ofenak az em. dereken keresztül kell érvénye sül niök, mert' csa. igy biztosítható,hogy a művészet -maradéktalanul betölti hivatását, A művész csere-akció nagy feladatot teljesít, megismerteti a Jrülföiddel a magyar multat, a magyar nagyságot, s a magyar művészektől a külföldet. Kiszélesíti a művészek látókörét. .Olyan kis országban, ami 1 yen mi vagyunk, a művészet'előbbrevitelének érdekében csakis a kultúrát használhatjuk fegyvernek,Ha ehhez -acylesz az akarat,amit mint az egyesület elnöke minden tekintet' ben elősegít majd, művészetünk, valamint a csereintézmény soha. nem lá- tott fejlődést ér majd el. I . A nagy tetszéssel fogadott elnöki .beszéd után a megjelent / elél-mlőségel még sokáig együttmaradtak a legk elitebb hangulatban,