Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1

1940-03-10 [223]

A Petőfi Társasa." vasárnap délelőtt tartotta 64.nagygyűlését az Újvárosháza közgyűlési termében Császár Elemér elnöklés évei• A nagygyűlésen igen nagyszámban vettek részt a társaság tagjai és az érdé! lődek, A kultuszminisztérium képviseletében megjelent M

a

rjay Ödön miniszteri tanácsos, a székesfővárost Néraethy Károly dr,kulturtanácsnok képviselte, ott voltak a tudományos és irodalmi társaságok és egyesületek kiküldöttei is

p A nagygyűlést Császár Elemér elnök nyitotta meg, majd Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Petőfi Társaság tiszteleti tagja, nagy hatást léltve elszavalta'Petőfi Nemzeti dalát. Ezután Kállay Miklós, a társaság alelnöke mondott megnyitót, amelyben a nagy egyéniségek kultuszáról emlékezett meg. Ez a társaság is egy nagy egyéniség tiszteletét akarja nemzedékről-nemzedékre átvinni - mondotta - Petőfi Sándorét, á 1 soha nem tagadta meg a magyar mult nagyjait. A továbbiakban Kállay miklós a magyar történelem egyik legnagyobb alakíáról, Mátyás királyról emlékezett meg,születésének 500 éves fordulója alkalmából, s megrajzolta a közgyűlési termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Mátyás királynak, a vitéz katonáméa kiváló hadvezérnek és a nagy hadsereg-szervezőnek alakját, aki előtt csodálattal hajolt meg egész Európa, Alig van történelmünkben valaki - úgymond - akinek emléke annyira átment volna a népi köztudatba, amint Mátyás királyé, akinek emlékét a szájhagyomány ennyire megőrizte volna. Lehetnek nála nagyobbak, de egyetlenegy sincs, aki gazdagabb • lett volna sokoldalú tehetségben* ö szervezte meg a.' modern nemzetállamot először Magyarországon, szenvedélyes műpártoló volt, . iváló diplomata, legendás férfiú, b volt az első aki önerejéből lett államvezető, igazi Duoeja volt nemzetének. 5 volt az utolsó király, aki meg tudta védeni a jobbágyság szabad költözködési jogát. Műveltsége olasz eredetű volt, Firenzéből sz irmazott, udvarába világhírű olasz mesterekethívott, hogy befejezze a királyi palota építését és megírassa világhírű Corvináit, Nem áll meg az a vád, hegy a renaisoanoe az ő idejében csak a legfelsőbb körökben volt megtalálható és halála után megsemmisült. Szent István Óta az ő kora volt a nagy műveltségváltás Magyarországon és ez a hatás megmaradt addig, anig a magyar irodalom népies irányba nem tért át, - Ma ismét erősen népi tájékozód ás tapasztalható irodalmunkban és művészetünkben és a Petőfi emlékét érző Társaság köteles ezzel foglalkozni. E

z az irányváltozás nemcsak Magyarországon tapasztalható, hanem, külföldön is. A mai rohanásban nem véletlen, hogy sokat foglalkoznak a földdel és annak megmunkáló javait; a paraszttal, az iró érzi,hogy ez kell és ez tetszik olvadójának. A parasztság az, amely legtöbbet megőrzött ősi szokásainkból, s amikor épibőmurü-ára akar az irodalom serkenteni, kiveti foglalkozzon, ha nem a paraszttal, a kinek egész valója a munka. Ezután Összehasonlítást tett Kállay Miklós a régi és a mai irodalmi parasztrajzok között és megáll api tóttá, no gy a mai parasztirodalmat a szociális szemlélet'irányitJa« Néha túlzásokba esnek Íróink és lekicsinyl!

1- a középosztályt, holott, a középosztály úgyis a parasztságból pótlódik. Foglalkozott hosszasan Kállay Miklós a falukutató irodalommal, aminek eredményeit regényíróink is felhasználják, s egy-egy narasz tregényünk szinte tudományos munka** Vázolta a falukutatás előnyeit, má>j& arra mutatott rá

r

. miiyen veszedelem rejlik abban, amikor félmüveit autodidakták,vaj^y lelkiismeretlen mükedvelfk /A nyúlna

1

' ehhez'a kérdéshez, A szépiról között is akad'ilyen, ma divat Vy parasztregényt irni. s olyanok is foglalkoznak ezzel, akik nem ismerik f& a falusi nép lelkiségét, A Petőfi Társaság örömmel üdvözli a régi ir«yl dalom megújhodását - fejezte be megnyitóját Kállay Miklós - de ?

e

tő£L y szellemében küzd az e 11 sen,ami moghamasix ja az eredeti; népiséget. J '.ni L t-'J /