Magyar Országos Tudósító, 1940. március/1
1940-03-07 [223]
Kézire . <t> fíi^whcMVN kiadás, _ |, f- •— , . _ ___—,«.. / / ^ — — iBudapest, 1940. március 7, KII, évfolyam, 66. szám . /'Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédének II. folytatása/ - Beszélhetnénk itt sok mindenről, ami a szivünkön fekszik, Vizszabályozásrsl. utakról, bekötő utakról, gazdasági szakoktatásról, gazdasági szakvezetésről, a termelés intenzivebbé tételéről, nemcsak a termelésnél, hanem a kereskedelemnek, belkereskedelemnek is irányításáról, mert ez a külkereskedelemmel szemben eléggé el volt hanyagolva, az állattenyésztés, az öntözés kerítéséről, az egészségügyi gondozásról, - mindarról, amit a kongresszus pro grammjába foglalt, amire az elnök ur rámutatott, de még sok mindenféle másról, anélkül, higy*ezeknek olyan mértékben való közeli megváló sitását látnók, mint szeretnők.,, f|kh'o»Uv s- Sz az európai háború folyik, hogy hová intünk, e tekintetben sok fiígg'a hátoru tartamától, mert hosszú háborút a gazdaságilag erős jobban bir el, mint aki gyenge. De sok-függ a háború kimenetelétől is, amely sokféle lehet én senki előre nem látja. Mert hiszen a kimenetel ismét az időtől is függ, talán nem. annyira politikailag mint társadalmilag. Ezalatt az idő alatt - a háború következtében - rossz idők járnak kicsinyekre, rossz idők járnak kis nemzetekre, éppen azért, mert ebben a nagy felfordulásban tulajdonképen mindenki magára van'hagyatva. Pedig hát Európának a művelődéshez a kis nemzetek is hozzáadták a magukét, líem kell másra mutatni, mint az érdeklődés előterében álló északi népekre. Ss mondhatnék más példákat is. Nem illik a magunkét emlegetni, de mondhatnék sok más példát. Ezek a kis népek ma is hozzá 3árulnak Murópárals a művelődéséhez, kultúrája előbbrevitslchez, például éppen azon a'téren és azokban a kérdésekben, amelyekről ez a kongresszus fog tar-' gyalni, Azokon a tereken, amelyeken ezek a kis nemzetek annyira elől vannak, sok tekintetben messze-messze a nagyok előtt. /Helyeslés és' taps./ Sn ennek a kongresszusnak a feladatát azzal a szemmel nézem, hogy szükséges, ha mindezekről a kérdésekről tárgyalunk és mindebben a messzebb jövőbe tekintünk, nert bár anyagi erőink korántsem elégségesek.'hogy ma nagy célokat megválósithassunk, ae előkészítő munkát kell végeznünk, azonban az előkészítés nem a hivatalnokok munkája, s'elsősorban nem a hivatalos embereké, ez az előkészítés a társadalom feladata. Amikor először felmentem Dániába és a fölamivelésügyi minisztériumot kerestem, azt válaszolták: ott van az a nagy épület, abban vannak a minisztériumok. Bizonyos csodálkozással mentem oda. utt^azt mondták, hogy a földmivelésügyi minisztérium a második emeleten van , ha jól emlékszem valami 25 szobát mondottak. Felmentem, s azt kérdeztem: ennyi az egész? Azt fe lelték igen kérem, mert itt mindent a társadalom készít elő, Gazdasági érdekeltség készíti elő még a törvényjavaslatokat is. A minisztérium dolga csak az. hogy a javaslatot a társadalom egyéb érdekeivel összeegyeztesse, jogilag, külpolitikailag, külkereskedelmilég es egyéb vonatkozásokban megítélje. De amint ez a fejlődés halad és amint a gazdatársadalom a kormányzat részére a törvények egy-két tucatját már előkészítette, a gazdatársadalom maga is meg-" ismeri a követendő szempontokat és lassanként olyan törvényjavaslatokat terjeszt elő, hogy az államhatalomnak márcsak nagyon kevés munkája marad vele, Áz előkészítés tehát onnan jön. ahol a dolognak minden osinját-binját ismerik, így lehet a dolgokat jól csinálni, nem pedig a zöldasztalnál /Taps és helyesles/ - en eleget ültem zöldasztalnál, jónéhany ilyen zöldposztót elkoptattam és saját tapasztalatomból mondhatom, hogy így van'* /Folyt,köv,/
