Magyar Országos Tudósító, 1940. február/2

1940-02-21 [222]

BAJ TÁRSI TL-L/LKOZÓ, k volt cs. és kir, 26-os gyalogezred kötelükében szolgált bajtársak 1940 február 27-én este 8 órakor a Kontiné^al-sz álló éttermében /VII,, Dohány-utca 42./ összejövetelt tartanak, amelyen az emlókmüWizóittság be toposz ti jelentés ét,/MOT/B, Pro d d m OÍ A fonti hir szives közlését kori a t. Szerkesztőségektől dr. Vidor Gyula, a Pesti Hirlap szerkesztője, KOuS ZOLTÓIJ LIBERALIZMUS ALKOMYÁRÓL. *%Z Országos Nemzeti Klub szerdai vitaestjén Koos Zoltán felsőházi tag tartott előadást "A liberalizmus alkonya" címmel. Előadásában utalt arra, hogy a liber-lis társadalmi és politikai rendszer azért omlott össze, mert az alapul'szolgálo liberális gazdasági rendszer összeomlott, illetve *idejét multa, A liberális gazdas gi rendszer - mondotta - a személytelen tokét teszi a termelés középpontjába ós anrak minél jobb és biztosabb haszno&itása a rendező elv, amelynek érvényesülésével véli a termelés és a fogyasztás érdekeit biztosítani, Ennek az olvnók csak oszközo a gazdasági szabadság, a szabad verseny, a szabad piac, a tőkék, javak és munkások szabad vándorlása orsz-ghatt.rokon keresztül. Elengedhetetlen kiegészítő része a liberális gazdasági rendszernek a nemzetkőzi aranyvaluta rendszer, mert ez teszt lohűtővé a tokok szabad áramlását. Csuo .^intézménye «az értéktőzsde, mert ez toszi lebotsógessó a tőkék személytelonnó válás* ós közvotiti azok vándorlás át. - általános közgazdasági igazság - folytatta Keós Zoltán - hogy

7 ogy ország lakosságinak élotszinvonalát az ország természeti kincsein kívül az ott befektetett és évenként uj befektetésre korülő tőkék határozzák mog. Ez a munkapiac ás az áralakulás szabadsága mellett a tokét olyan uralkodó helyzetbe hozza, hogy'a termeléshez szükséges munkasok megélhetése a töke függvényévé válik. Ez az ingó toke^ azonban, amelynek a munkások életszínvonala a függvénye, csak esetlegeim jön létre és csak esetiégesri kerül befektetésre. Á töko keletkezésérek ese-tlogosségo a termelést bizonytalánná teszi és ennek a bizonytalanságiak egész kockázatát a munkavállalok viselik. Ezd^altal teremtette mog a liberális gazdasági rendszer a proletariátust, A szabadvcsony már a * XX. század olajén zűrzavarokhoz vezetett és végül világháborúvá fejlődött. Ebből nyilvánvaló, hoyg a liberális-gazdasági rendszer elvei nem elegendők a föld népei békés együttélésnek biztosítására, a háborút befejező békéktől jeson megbuktatták a liberális gazdas ági'rendszert, mert a logyőzőttokot önnek cl öf oltó tolói tol fosztották mog, - Á liberális gazdasági rendszer a maga klasszikus tisztaságóban embertelen a széles népretogokkol szemben és kitermelte a szociális forradalmat, A szociális forradalom az emberek lintegrálodás át jelenti a tke'és munka viszonyának rendezése által, E#. szünteti mog a proletariátust, A szociális forradalom orodmonyeit minden nép magáévá* tette, de csak a gazdag országok tudnak eleget tennri nekik a liberális gazdasági rendszer fönntartása mellett, szegény országok nom vállalhatják' azt a kockázatot, hogy a szükséges tokok csak esetleg jöjjenek létre, nom tarthatják fenn- a nemzetközi aranyvaluta rendszert, a szabad ár-^ alakulást, hanem ennek helyébe az ármegállapítást, a spontán tőkeképződés helyébe pedig a kollektív kényszertakarékosságot kénytelenek léptetni, A kényszertakarékosság nem zárja ki a spontán takarékosságot ós a liberális országok is kénytelenek a kényszertakarékosság eszközóhoz nyúlni. Ez mutatja, hogy a liberalizmus tul^óltá magát, A különböző gazdasági rendszerekből és eszmékből egy olyan rendszernek kell megszületnie, amely jobban biztosítja a népek békés együttélését, mint a liberális rendszer biztositátta és ugyan ugy biztosítja a civilizáció és a kultúra haladását, mint azt a libaralizmus tetto az elmúlt 150 évben. . mindvégig nagy érdeklődéssel kiésrt előadásért az elnöklő Kai rafiáth Jonő dr. titkos tanácsos, f őpolgármos tor mondott az olöadónak \ köszönőtot,/M0T/B,