Magyar Országos Tudósító, 1940. február/1
1940-02-06 [221]
delkezósére adjuk Antal István dr. államtitkárnak a Piros-Fehér-Zöld-Blokk kedd esti vacsoráján elmondott beszédét. A vacsora külsőségeiről egyik esti leiadásunkban számolunk be, Dr, Antal István államtitkár azzal kezdte beszédét, hogy a Piros-fehér-zöld blokk ellenforradalmi fellépése 1918. és 1919-ben a nemze i keresztény reálpolitika első kezdeti lépése volt s a Pires-f ehér-zöld bloe:.. programul ja előfutárja Gömbös Gyula 95 pontjának. Darányi, Imrédy és Teleki Pál miniszterelnökök világnézeti és politikai célkitűzéseinek. Az 1918-19-eu ifjúság e programmja két alapgondolatra épült fel: határozott és kemény állasfoglalás mindenfajta forradalmi radikalizmussal szemen, de ugyanakkor a megszüntetése mindazoknak az okoknak, amelyek közvetlen, vagy közvetett kihatásukban alkalmasak megk^nyiteni a forradalmi lázitás munkáját, Az 1918-19-es ifjúság ellenforradalmi megmozdulása alkotmányos megmozdulás volt - értve alkotmányon nem csupán annak mindenkori intézményeit és közjogi szerkezetét, de elsősorban azokat az erkölcsi normákat, amelyek törvényeinkből kiáradnak s amelyekben az őáök bölcsessége és az ősök lelkiismerete szólal meg az utókor s minden idők közélete számára. Az alkotmány lényege ugyanis az abból kisugárzó erkölcsi erő: a közösség adta hatalom erkölcsi normák általi korlátozása azon értékítélete]; szemmel tartásával, amelyeket a mult hagyományai és mások szabadságának és jogéi:.' k tisztelete tesz kötelezővé. Ez az örök és változhatatlan al "otmány s nincs olyan politikai rendszer vagy uralom, amely az alkotmány e lényegét szeri elől téveszthetné, S mi huszonkét esztendővel ezelőtt - folytatta szavait Antal államtitkár - mikor csaknem egyedül, úgyszólván mindenkitől elhagyat tatva, odaálltunk a roskadozó alkotmányosság védelmére, azt védelmeztük, ami abban örök, változatlan és maradandó: a belőle kisugárzó erkölcsi erőt, amely erkölcsi erő a gyakorlati államélet valóságában két princípiumban Ölt testet, a magyar állam keresztény jellegének és a nemzeti önkormányzat érintetlenségének elvében. Ezekben van a magyar al :otmány és a magyar alkotmányosság lényege s minden politikai programra jogosult, ameddig e két princípiumot nem érinti: de, minden politikai programm veszedelmes és kárhozatos, amely ezekre nincs tekintettel, mert a magyar pblitikai hatalmat attól a két alapvető értékétől fosztaná meg, amely e koártalomnak az erkölcsi jelleget n ami ezzel egyet jelent: a fennmaradást biztosítja. A politikai programmok nemzetpolitikai jelentőségéről szólva arra mutatott reá Antal államtitkár, hogy a politikai programmok és az u.n, "államvezetési munkatervek" - amelyek napjainban oly nagy bőségben látnak napvilágot - tárgyi tartalma a nemzet szempontjából másodrendű jelentőségű amellett a követelmény mellett, kik azok, akik e pro gramm mögött állana!:? Rendelkeznek-e azokkal az észbeli, erkölesbell, jellembeli, egyszóval vezetésbeli követelményekkel, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy embertársaik sorsába beleszóljanak;, A programmok, elve':, eszmék, pártszervezeti és egyéb utasítások önnönmagukban nem viszik előre a nemzetet: emberek, értékek, jellemek, szivek és akaratok kellenek, a gátra. A kiváló fejek és a kiváló jellemek a közélet bármely helyén minden szines és fantáziadús programm nélkül is - sokszor a magul: zordon egyedül valóságában is több pluszt jelentenek a nemzet számára, mint az apró politikai "peroemberk' ." tömegei, ha akár a legnagyobbszabásu politikai programmokat is lobogtatják kezükben. Ezután a forradalmat előidéző politikai és társadalmi okok kifejtésére tért át az államtitkár s Szekfö Gyula egyik legutóbbi tanulmányát idézve reámutatott, hogy sajnos a forradalmat megelőző kort nem lehet teljesen felmenteni a felelősség alól - annak ellenére sem, hogy a forradalom kitöréséért való közvetlen felelősség kizárólag az abban részes politikai erőket terheli, ^zek a tények és megállapítások fontos gyakorlati útmutatásokat rejtenek magukban a mai közélet számára is„ Ma is va nak súlyos nemzeti és társadalmi problémáin 1 ,;, amelyek itt dörömböznek az ajtóinkon, bár kétségtelen, hogy a nemzet az elmúlt husz év alatt páratlan eredményeket és fejlődést ért el szellemi, anyagi, szociális és nemzetközi téren egyaránt. Ezeket a problémákat haladék nélkül meg kell oldanunk, mert ellen-) kezéén most is veszedelmes gyuany ágként halmoz óvhatnak fel a nemzet életég bon. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ma is itt ólálkodnak a nemzet elete :örül a magyar politika zegzugos sikátoraiban azok^/catilináris ../ erők, amelyek számára ezek a nehéz és keserves magyar problémák nem súlyos / és gondterhes magyar kötelességek, nem a lelkiismeret és a felelősségérzet / jutni.ír^é\c i c\rfc\T£D /Folvt.kÖV./
