Magyar Országos Tudósító, 1940. február/1

1940-02-05 [221]

Telefonok: 117r2Vo es ii7.gve. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 194o. február 5. — A Nő^YaJLÖLÖ" SUHANC SZCRNYÜ GYILKOSSÁGA. A budapesti kir, Ítélőtábla dr. Kállay Miklós tanácselnök vezetése mellett egy gyilkossági bünpör fellebbviteli főtárgyalását tartotta ma. A bűnügy vádlottja Bognár Márton 23 éves ercsii gazdasági cseléd, aki ellen a királyi ügyészség a székesfehérvári törvényszék előtt gyilkosság vádját emelte. Bodnár Marton vádlottat 1938 év nyarán elhagyta a aienyasszonya. Ettőljkezdve a legény folyton kesergett és ismerősei körében folyvást azt hangoztatta, hogy örök életére meggyűlölte a nőkot. Az adonyi hat ár bán kerékpárján haladt Bognár Márton 1938 szeptember havában és észrevette, hogy előtte néhányszáz lépésnyire halad egy asszony. Nem ismerte ezt a nőt és elhatározta, hogy megöli. Utánairamodott és amikor az asszony közelébe értQ nekihajtott a kerékpárjával és fellökte. Stshiffmann Izidorné volt a szerencsétlen nő, aki elterült a földön s mérgesen rárivalt a kerékpárosra, hogy miért nem vigyáz. Bognár Márton e jelenet után minden szó nélkül leütötte az asszonyt, aki elvesztette eszméletét. Aztán az árokmóntl cserjébe vonszolta 6s elvárta a nyakát* «.-*. <J m „ w rt.^»uv*'v* -- - Kikutatta a n'ó retiküljét is, abból kivett három pengőt, majd felpattant a kerékpárjára, egy közeli patakhoz sietett, ahol lemosta véres kezeit és ruháját. Öt héttel később egy fiatal lánykával erőszakoskodott és ez okozta Bognár Márton vesztét, mert följelentették és a csendőri kihallgatás alkalmával beismerte azt is, hogy ő ölte meg az adonyi határban Schiffmann Izidornét is. A főtárgyaláson azzal védekezett a vádlott, hogy a menyasszonya hűtlenül elhagyta és ez a szerelmi csalódása elkeserítette annyira, hogy nőgyülülővé vált és bánatában az Ivásnak adta magát. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék és ezért tizenöt évi fegyházra itélte. Kiemeli az Ítélet, hogy e vádlottnál a megbánásnak, magábaszállásnak és a bűntudatnak semmi jele sem észlelhető. Egyénisége durva, kegyetlen lelkületű és elvetemült ember képét mutatja. Az Ítéletben maga a vádlott megnyugodott, csupám a vádhatóság jelentett be fellebbezést a minősítés miatt, mert a vád álláspontja szerint a cselekmény gyilkosságnak tekintendő, amelyért halálbüntetés jár. így került az ügy a tábla elé, ahol a bűnügy iratai között ismertették a vádlott be számithat ós ág ára vonatkozó orvos szakértői véleményeket is. Az igazságügyi orvosi tanács megállapítása szerint a vádlott elmebeli állapota normális. De orvosilag alig lehet megmagyarázni a vádlott elvetemül tereget, mert biológiailag a lélek rejtelmeibe az orvostudomány nem tud behatolni, A királyi Ítélőtábla végül is a törvényszék által kiszabott tizenötéves fegyházbüntetést helybenhagyta. A vádlott itt is megnyugodott az Ítéletben, de dr. Kovács Péter kir. főügyészhelyet tes semmisségi panaszt jelentett be a bünoeelekwérry minősítése és halálbüntetés kiszabása végette /MQT/G.