Magyar Országos Tudósító, 1940. február/1

1940-02-10 [221]

- A2 összes árvízvédelmi intézkedéseket megtették - Kedvező a Duna szintmagassága « A közönség körébon bizonyos aggodalom mutatkozik,hogy most, amikor a szigorú tél miatt a Dunát még mindig vastag jégpáncél borítja, ha az időjárás hirtelen enyhébbre fordulj, s a leosott hatalmas hó tömeg gyorsan olvadni kezd, a Duna nagyobb áradására kell számítania Zaitz László tanácsnok, a gépészeti ügyosztály vezető— je# aki a székesfőváros árvízvédelmét is intézi, az árviz iehotősógóre vonatkozólag a Magyar Országos Tudósitó munkatársának a kövotkozőkot mondotta: - Az olvadás miatt esetleg bekövetkező árvizekkel kapcsolatban a főváros lakosságát ma már semmifele veszély nem érheti. Az árviz védelmi szabályrendelet értőimé bon, úgyszintén Szendy Károly polgármester urnák az árvizvedelemmel kapcsolatban elrendelt intézkodósoi' következtében ma már olyan szervezet szolgálja a főváros árvízvédelmét, mely szükség esetén úgyszólván automatikusan működésbe lóp és föladatát az óramű pontosságával teljesiti« - A legutolsó árviz katasztrófa alkalmával, 1838»már—* cius 15-ón a Dana a fővárosban nagy területet öntött el, s a viz rombolásai következtében 50*000 lakos lott hajlóktalanná

0 Ebben az időben azonban a soroksári ós a budafoki Dunaágákat mőg nem szabályozták, A viz folyását sziklazátonyok akadályozták, a nagy hidogben podig a Duna jege egyes helyekon''a fenékig fagyott és valósaggal áthatoltatlan jégtorlasz kele-tkezótt

0 Az árviz szintje akkor a mai lánchídi mérőére számítva, '938. cm* magas, vagyis az eddig oszlóit legnagyobb vizállás volt, A Dunqmodrét azonban azóta szabályoztáko A soroksári Dunáágat elzárták ós~Ti budafoki ágban a sziklazátonyokat kirobbantótták*A modor szelvénye .^tehát nagyobb lőtte a viz folyásának sebessége megnövekodott és a viaszintjónok nagymérvű emelkodéso nélkül nagyobb vizmenynyisógék tudnak*lofolyni, s ezórt jógtorlaszok keletkezésétől som koll tartanunké A védőmüvok kiépitéso is kizárja, hogy hasonló katasztrófák me gismó tlődhe s s o hek 0 - ügy a pesti*, mint a budai - oldalt átlagosan* 9 motor, magaáan kiépített rakpartok védik ős mőg a külterületen is átlagosan -f 8

C

50 méter a védőmüvek koronájának magassága

0 Ezeket a magasságokat azüksóg'osetón még növelni is lebote Ebből a colból a dunai rakpartok mellvéd-falán lévő nyilasok, amelyek a öcs ti Dunakorzó villamosmegállóinál is láthatók, fatáblákkal elzárhatók* - Az 1838eóvi nagy árviz alkalmával. - mint 1876-ban is - a viz sok helyen a szennyvizesatornákon át tört bó a városba* A helyzot'ma ebben a tekintetbon is teljesen megnyugtató* A pesti oldalon a Duna betörésétől nem kéli tartani, mert időköz bor. az általános csatornázás teljesen kiépülte A főgyűjtőcsatornák a szennyvizet összegyűjtik és azok csak egy-egy ponton,, á Magdolnáváro«i és a"Központi é a a tp más z ivattyutolcpo n" át juthatnak ós pedig mólyen a Duiift sodrába. Csatornáiéi torkolón tehát, ahol a Duna /ize behatolhatna, a festi oldalon egyáltalában nincsen* - A budai rósz általános csatornázása még nem épült ldl teljesén, a csatornák ogyróp-'zó önnek követkoztőben szabadon ^torkolik a Dunába* 'A kitorkclások mindegyikénél azonban beépített kettős vas'zsilip van*'Amint a Duna eléri a plusz öt motor magas viz állást,ezeket * a zsilipeket azonnal lezárjuk és minden kitorkolashsT l-l lokomobillal fi kapcsolt szivattyút szerelünk fol* Ezek a szivattyúk omolilc át a csa| tornákban összegyűlt szoruyvizot éjjel-nappal a Dunába, a lezárt zsili 1 pek pedig lehetetlenné teszik a Duna vizének a csatornákon keresztül /Lvaló be törésóte ' 'ORSZÁGOS LEVÉLTÁR \\ /folyt* keve/ Kszckció