Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3
1940-01-31 [220]
gy ÍTÉLET A VÁBZONDRÁSITÁSI ÜGYBEN.../l. folytatás,/ mondotta kl bűnösnek a bíróság és vele szemben egyévi börtönbüntetést Állapított meg, de őt is eltiltotta ötévi időtartamra a közszükségleti cikkekkel való kereskedéstől, Rosenthal Lászlót bűntett miatt héthónapi böv-—— tönnel sújtották és 5oo pengő vagyoni elégtételben marasztalták, míg Máhr Perenonót és Vajda Jenőt az ellene emelt vád és következményei alól felmentették. Az Ítélet rendelkező részének kihirdetése utan az elnök az indokolást ismertette* Eszerint Áron és társai Kenesseyné keresztény voltát, magas összeköttetéseit használták ki lukrativ 'vállalkozásukhoz. Az asszony k intelllgenéiájánál fogva tudnia kellett, hogy milyan ügybe vonták belo n azt ÍP, hogy láncoláshoz nyuit segédkezet.Aron volt a épiritus recfeor az egész üzletben, ö volt az elöo láncszem s S volt az, aki a vádlottakat belevonta a bűncselekménybe, p vitte az"ügybe Kenesseynét, akinek szorult helyzetéről tájékozódva volf^ 1 Citromot, aki mint ágyrajáró, szintén várta sorsának jobbrafordulását, de a többi vádlott is Áron revén kapcsolódott a láncolásba. Utalt az indokolás a továbbiakban arra is, hogy hasonló természetű legitim üzletnél három százalék a megengedett haszon, de ebben az. ügyben 12-27 százalékos illegitim haszon mellett történt árdrágítás; Öt-öt kézen mentek keresztül a megtévesztés utján kiutalt vászontételek, az egyik esetben az eredeti vételár 348o pengő volt és mielőtt még a közönség kezébe jutott az áru, már 63oo pengőre.: emelkedett, A másik tételnél kiváltáskor 3473 pengőt fizettek^ki és kiárusítás előtt ez az ár néhány pengő hijján elérte a 7ooo pengőt. Kenesseyné szerepével ismételten bővebben foglalkozott az Ítélet megokolása és kiemelte, hogy csak abban az esetben lehetne elfogadni jóhiszeműségét hangoztató védekezését, ha a bir ós ág ugy látná,hogy az erkőlósi érzék teljes mértékig hiányzik nála. Ez azonban nem tételezhető fel* Hamis aláírásokkal ellátott igénylések bemutatásával magasran-' gu köztisztviselőket tévesztett meg, valótlan tényeket adott elő és előtte zálogosították el 3o pengőért'az egyik kiutalási iratot, amiből következik, hogy tudatában volt annak, hogy mit tesz s hogy ez törvénybe ^ütköző cselekmeny. Citrom jóhiszeműségét valószínűnek látta a törvényszékekkor, amikor Kenesseynén .segíteni akarva, felvetette az üzlet gondolatát. Ezután kitért az indokolás a védelemnek arra az álláspontjára,'amely szerint ügynökök bekapcsolódása üzletkötésekbe 'általában szoká-" sos. Rendkívüli Viszonyok között azonban - fejtette ki az elnök a törvényszék álláspontját' - amikor nagyobb a kereslet, mint a kínálat, amikor a fogyásztóközönség, de a vevőkört kiszolgálni igyekvő tisztes kereskedők is áruhoz akarnak jutni, a láncolás óriási vagyonázerzési lehetőséget nyújt e z | ,lmak > akik ilyen üzletekkel foglalkoznak^ mert a közöndég bármely árai megad. Ezt a lehetőséget használták ki Aron és társai, akik Kenesseyné nevének ós személyének felhasználásával a tisztes polgári hasznot messze meghaladó haszonra tettek szert a kétségtelenül közszükségleti cikket képező vászonnal* /Sy/ ' " - Lánc kereskedés az,' - hangzott többek között az Indoklásbari amikor az áru nem a rendes uton, vagyis a termelőtől a nagykereskedőhöz, a t nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz és onnan a fogyasztóhoz jut, hanem még több személy is közbeiktatódik az eladás során. "Adc.tt és méltánylandó esetekben a nagykereskedő, ha nincs megfelelő áruja, fordulhat áruért más nagykereskedőhöz ,' A közönség szempontjából a lánckereskedés a legnagyobb veszélyt rejti magában, az ország gazdasági érdekeit súlyosan veszélyezteti. A lánokereskedés a tisztességes kereskedelmet is létérdekében támadja meg, s "indokolatlan pánikot is kelthet, - A vádlottak a lánckereskedést a gyors meggazdagodásra akartak felhasználni, A bíróság feladata, hogy ennek a káros folyamatnak gátat vessen s azokt/l a személyektől, akik ilyen bűncselekményt követnek ol, a társadalmat megszabadítsa, A bíróság célja a megtorlás'és megelőzés. Az Ilyen bűncselekményeknél sértett az ország minden polgára. Az említett körülményeket a bíróság az it«élet kiszabásánál és a büntetés megállapitáS 4 n f 1 A tekintotbe Tekintetbe vette a törvényszék a vádlottak egyéniségét ee személy szerinti adottságát is. /Folyt ,köy./ P.
