Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3

1940-01-31 [220]

Budapest, 1940

e január 31

c \

>

W^^^/

/ XXII, évfolyam, 30. szam. / HÓMAN BÁLINT MINISZTER BESZÉDE, Folytatás 3./ - Nem értette, miért mondanak magyarnak jóhiszemű magyarok is olyanokat, akik beszéljenek bár szép magyar nyelven a magú]: magyarságáról, nem érzik a magyar sorsközösséget, nem tudják magukévá tenni a magyar lelkiséget és keresztény erkölcsiséget. Nem értette, miért mondják magyarnak azt, aki a maga, osztálya, oártja, felekezete, fajtája önző érdekeit nem tudja alárendelni a nemzeti közösség érdekeinek, - De azt sem értette volna meg, ha bárki másodrendű, kisebbértékű, rosszabb magyarnak nevezte volna előtte azt, akinek magyar vérébe egyik vagy másik ágon árja vér kevíredett azoknál, akiknek családfáján ily keveredés nyomai nem mutáhatjk kis a délszláv törzsről sarjadt Hunyadiakat és Szilágyiakat a Garaiaknál ^s Újlakiaknál, Z

r

inyi Miklóst és Rákóczi Ferencet, Esterházy Miklósnáá^és Karolyi Sándornál, a tót eredetű Petőfi Sándort Arany Jánosnál, avagy a magyar-német vérkeveredésből származó Apponyi Albertet, Wekerle Sándort, Tlöza Istvánt a tősgyökeres magyar családból született D

e

ák Ferencnél, Andrássy Gyulánál, Darányi Ignácnálj - Gömbös GyuláttDarányi Kálmánnál, - Gömbös Gyula nom tett különbséget magyar, magyarabb, legmagyarabb magyarok között, mert tudta, hogy a magyar szót fokozni s a magyar fogalmat szűkebben vagy bővebben értelmezni nem lehet

0 - N

e

m kutatta, de tudta és érezte, mi a magyarság és ki a magyar? Tudta, hogy a^magyarság hagyomány és hivatás, tudat és érzés, hitvallás és cselekvés. Érezte, hogy magyar az, aki magát magyarul magyarnál: vallja és ösztönösen eszerint is cselekszik

0 Ezért fogadott és nevezett testvérének mindenkit, aki magyarul beszélt és magyarul gondolkodott, magyarul élt és magyar cselekedett, mint ahogy ő maga is magyar szóval és magyar lélekkel, magyar uton járva és magyar munkával szolgálta magyar nemzetét, ~ Mikor jött, egyéniségének szuggesztív erejével, lebilincselően kedves modorával, határozott fellépésével és minden kétséget eleve kizáró önzetlenségével lelket öntött a gazdasági válság nyomasztó légkörében már-már a reménytelen kétkedés, sőt a kétségbeesés felé hajló ma gyar^tömegekbeo Mikor távozott az államélet minden ágazatában, s a gazdasági és társadalmi életben is mindenütt folyt a szorgos munka az ő útmutatása nyomán. Magam ele szabott időm nem engedi, hogy politikai és kormányzati munkásságának eredményeiről részletesen szóljak. Nem sorolhatom fel mindazt, amit alkotott és épitett, szervezett és kezdeményezett. Csak röviden hivatkozom —mintegy jellemzésére munkássága történeti jelentőségének — a honvédség korszerű fejlesztésének megindítására és gyors ütemben történt folytatására, a magyarság nemzetközi súlyát és tekintélyét öregbitó' diplomáciai tevékenységére, az egészségesebb vagyonmegoszlást előmozdító földbirtokpolitikai célkitűzéseire és reformjaira, az ipari munkásság; a mezőgazdasági munkások szom. ális cs gazdasági helyzetét enyhitő törvényes intézkedésekre, a diáknyomor és az értelmiségi munkanélküliség leküzdését célzó rendelkezésekre, a nemzetnevelési rendszer korszerű átépítésére, a már halála után tető alá jutott közhogi és közgazdasági törvények előkészítésére, - Gömbös Gyula teljes munkát, magyar munkát végzett, s jjjo mikor a mai ünnepi estén emlékét idézem, eszméinek tiszteletére és tas nitásainak megfogadására, nemes példájának törekvésére és építőmunkájanak folytatásara hivcm fel mindazokat, akiket ő szives legbensőbb érzé4 J sevel ma gyar testvéreinek vallott és nevezett,' / - Gömbös Gyula emlékére í AÍOT/GU

C

/N«, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR