Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3

1940-01-24 [220]

/Az Országos Tiszti ^aszinó ünnepi serleglakomája. Folyt at ás 1,/ vitáz Rapaieh Richárd ny, lovassági tábornok, Z s indely F e reno miniszter­elnö :sógi allautitkár, 3 a rcsay A::os dr, P Q stvármegye főispánja, vitéz Endre László dr. Pestvárnegye alispánja, ezen kívül a m, kir, honvédség törzstiszti :arának jelesei, Vacsora után vitáz H e llebronth Antal a Vitézek Főkapitá­ny ána: helyettese - a Gömbös Gyula evnlékserloggel kezében - megtartotta ünnepi serlegbeszédét, amelyben többek között a tövetkezőket mondotta, - Zrínyi Miklós, a Szigetviri hős ős dédunokája Z r inyi Miklós a költő és hadvezér két fínyesen ragyogó csillag a magyar égén, Ez a hatalmas nemzetség Nagy L a jos király un :tój adományként kapta Zrinyi-várát Zágráb megye déli részén és ettől fogva a Zrinyi nevet vi­selték. Zrinyi Miklós soha som teáintette magát másnak, mint magyarnak. Testvérét Z r inyi Pétert egy Ízben ágy jellemezte: jó horvát , mert jó ma­gyar. Z r inyi/a költő és hadvezér 1620-ban született május 1 -én, Neve­lését Pázmány Péter irányitotta, H&t nyelven beszélt, de gazi életűéija a török uralom korlátozása ás visszaverése volt, Hj.re és neve a mult szá­z adban kissé elhomályosult, mert ki. slvasta az 1651-ben kiadott hőskölte­ményét a ''Szigeti veszedelem-"ről és ki tudta azt, hogy a költő zsenge if­jakorátJ]_ vitéz katona és később hires hadvezér és hadtudonáry:' iró volt. Azt a felhőt, amely a költő és nadvezér csillagát elhomalyositotta, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1891-ben Rónay Horváth J e :iő osz­1 atta el, aki a költő és hadvezér hadtudományi munkáit kiadta. A közel­múltban Harsány! Z s olt irta meg életének regényét "Szólal j sz^al j vir­rasztó 1 ^ «imen. Zrinyi- folytatta ezután Hellebront Antal - szenvedélyé­ne :, főfoglalkozás ána: a hadviselést tartotta. Irodalmi munkáit is csu­pán #ennek a eélnek szolgálatába állította és azokkal akarta tespodásbe merült nemzetét felrázni ás a katonai mesterségre meg tan:', tani. Zrinyi jól látta a fásultság és a közöny pusztító befolyását a lelke :re. Buzdí­totta nemzetét az ellenállásra, a nemzeti egység és egy állandó magyar ngmzetc. hadsereg megteremtés ére. Állást foglal azokkal szemben, akik a nemzetet nem tartották elég erősnek a törökök leküzdésére és minden re­ménységüket külföldi segítségbe helyezték. F 0 gyver,fegyver,fegyver'" kívántatik és ju vitézi resoluciá ! 11 - mon30tta, Z r inyi egy állandó ma­gyar nemzeti hadsereg fel állításában látja a .nemzetét fenyegető veszélyek elhárítását, E z zel ő egy uj eszmét pendit meg, ^egelőzi ezzel az eszmével egész Európát, H a ez mogval J s ult volna, ugy talán M a gyarország története rásképen játsz^ott volna le az utolsó 3oo évben. Követelte, hogy QZ a had­sereg fegyverrel, egyenruhával, valamint elégséges fizetéssel láttassák 6l, Javaatlta, hogy a katonák fizetés éne : egy részét tartsa: vrssza, ho.gy szolgálatképtelenség esetére sorsuk, biztosítva legyen. Pénzt a hadsereg felállítása és f ont art as ára Zrinyi szerint "találunk, ha akarjuk mindnyájan, "Járuljunk közadóval nemesek és nem nemese/: a hadsereg költségeihez" • - Abban a korban még gondolatnak is rettenetes lehetett az az eszme, hogy a nemes is- állandó a n fizessen hadi-adót. Ez volt talán o­g yik főakadálya anna:, hogy Z r inyi tervei megvalósuljanak, J e lnondata: Sors, bona nihil ali ud", csak a jász .-roncsé és somul más," Eletének tra­gikuma, hogy mindene volt, tehetségé, himeve, gazdagsága, tekinti lye-$(L/ szerencséje' nem volt. N G mes elhatározásait, nagy tervolt nem si rerüjít mog­val^sltania, Eleténe delén, 44 éves korában 1664. november 18-án egy sebzgtt vadkan földreteperte és halalrasebezte, - 255 esztendővel Zrinyi Miklós halála után 1919-ben sok­kal nehezebb viszonyok között, mint a törőkhődoltság idejében, valkuit meg Z r inyi álma és terve a magyar nemzeti hadsereg, a ni Főméit J g águ Kor­mányzó Urunk zászlóbontás ira. Adja az Isten, hogy mindazt, amit Zrinyi Miklós remélt és tefvbe vett.Főméit u ságodnak országlása és vezetése alatt a mi honvédségünk megvalé s itsa, A serlegvacsorára egybegyűlt nagyszámú és előkelő közöns g;.; - hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel kisérte a serlegbe szedet és / percekig ünnepelte a kormányzót és az illusztris sze n okot, A kőim. ányz ó még ^ hosszasan elbeszélgetett * asztalszonszédaival, majd főhadsegéde v :isé.retében elhagyta a ákszti i' a szinót. /lIOT/Na. / /• —— — — : r^. i t.-v. i.'iTÁD

Next

/
Thumbnails
Contents