Magyar Országos Tudósító, 1939. december/2
1939-12-15 [219]
/A Pesti Hazai Első Takarékpénztár díszközgyűlése* Folytatás ,2./ A vezérigazgató beszámolója után az üdvözlésekre került sor. Először dr.Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter köszöntötte a jubiláló egyesületet a m.kir„kormány nevében, beszédében a köv e tke z éke t mo ndta: - Elvonult előttünk száz esztendő története, a kis pestmegye! taxarékpénztártól, a szerény kezdettől a nagy Peshai Hazai 21 sö Takarékpénztár Egyesület mai napjáig. Azt hiszem, hogy valamenynyittnk szivéből beszélek, amikor megállapítom, hogy mindannyiunkat elfogott a meghatódottság és egy büszke magyar érzés* Meghatódottság azért, mert mindig meghatódottság fogja el az embert akkor, amikor azt látja, hogy dicső öleink felismerték azt az irányt, amelyben a nemzetnek agg'bizonyos vonatkozásban mennie, dolgoznia kell és akadtak olyanok, akiknek megvolt hozzá az energiájuk, hogy ezt a kitűzött irány t kövessék és a célt meg is valositsák. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár esetében grof Széchenyi István felismerte azt az irányt, amelyet követnie kell. Hitel cimü munkájában megirta, hogy egészséges hitelre van szüksége ennek a nemzetnek és akadt egy megfelelő energia' v al rendelkező ugyancsak nagy magyar, Fáy András, aki ezt meg is tudta valósítani. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ezután Fáy Andrásnak egy mondását idézte, majd r ámutato tt azokra a nehézségekre, ame_ lyek a Pesti Hazai Első Takarékpénztár előtt állottak. -Büszkeséggel és magyar büszkeséggel tekinthetünk visz— sza erre a száz évre, büszkeséggel azért, mert ha összehasonlítjuk a száz esztendővel ezelőtt fennállott gazdasági helyzetet a mai gazdasági'Helyzettel, akkor csak büszkén tekinthetünk vissza erre a fejlődésre. Magyar büszkeséggel azért tekinthetünk vissza, mert mi sokkai nagyobb utat tettünk meg ezalatt a száz esztendő alatt, mint az európai nyugati nagy nemzetek ugyanannyi idő alatt, nekünk sokkal több pótolni valónk volt, mert mi elvéreztünk a nyugati kultúra százesztendős védelmében, az az ut, amelyet a nemzet, a magyar közgazdaság éa egyben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ezelatt a száz esz tendő -alatt megtett fáradságos volt'és sajnos igen sokszor pusztító viharok szakitották meg működését, azonban e pusZtito viharok között is meg tudott állni a takarékpénztár egyesület. Ha kutatjuk az okát, Hogy miért tudott megállni, két okot látunk, az egyik az, hogy alapítóinak intenciójához hiven mindenkor magyar és nemzeti maradt, összefonódott története a magyar nemzet történétével és összeforrt maga az intézmény a magyar nemzettel, amely örök. A másik ok pedig az, hogy a nemes tradíciókat mindenkor össze tudta egyeztetni a haladás és fejlődés szellemével. Ez akót ok tulaj donkópen ugyanaz, mert hiszen ^a nemzet csak akkor maradhat örök, ha követi a fejlődés útját, ha fejlődik és előrehalad, de eközben megőrzi magyar nemzeti jellegét és hiven ragaszkodik nemes hagyományaihoz. Azonban ez az intézet nemcsak fennmaradt, hanem igen nagy feladatot is teljesitett* Ez a takarékpénztár volt az, amely először próbálta a magyar nemzetet a takarókos s í gr rászoktatni^ ránevelni, mert enélkül komoly hitelszervezetről, komoá,,' és egészséges hitelről nem lehet beszélni,'Ennek az elvnek felismerésé és követése rendkivül fontos körülmény volt, - Különleges öröm ez a mai ünnep és különleges Örömmé tett azt Magyarország főméltoságu Kormányzója, amikor meg isztelt bennünket megjelenésével, akik régen a közgazdasági életben élünk. Az az érzésünk, hogy a mai ünnepségen való részvétel nemcsak egyszerű ünnepség, hanem a munkának és a magyar közgazdaságnak megbecsülése a Remónyi-Schneller Lajos ezután idézte vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzónak az OáíGE-ben fcett kijelentését, amelyben i azt kötötte a vezetőférfiak lelkére,hogy dolgozzanak többet és poli\tizáljának kevesebbet. . /folyt, köv./ |K\ ORSZÁGOS LFVEL; AH
