Magyar Országos Tudósító, 1939. december/2
1939-12-22 [219]
A KORMÁNYÉ o IS MAGJELENT FIA ELŐADASÁN AZ URÁNIA FI LMSZINH AZEAN. Nagybányai ifj.Horthy Miklós,Magyarország brazíliai követe, mint ismeretes, a közelmúltban hazaérkezett Magyarországra, A Székesfővárosi Népművelési Bizottság felkérésére ifj.H 0 rthy Miklós ^ pénteken télben az Uránia Filmszínházban vetitett képekkel kisért eleadást tartott Braziliáról és az ott szerzett tapasztalatairól,Az előadáson megjelentek fáji Fáy István v titkos tanácsos, báró ZMassics Gyula, Törley Bálint és vitéz Lakács Béla államtitkárok, a külügyminisztérium több főtisztviselője, a székesfőváros részéről Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester és Szendy Károly polgármester, vitéz Bangha és vitéz Temessy altábornagyok, a tábornoki kar számos tagja, ^Idkelfalussy Zoltán volt fiumei kormányzó. Antalfia Antal miniszteri tanácsos^ Hóman Bálintné, a kultuszminiszter felesége, káró Villani Lajosné, korvay Endre alpolgármester, Felkay F e renc és Némethy Károly székesfővárosi tanácsnokok, a Külkereskedelmi Hivatal, a Fut ura, a Hangya, a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete és más kereskedelmi és közgazdasági intézmények, testületek és egyesületek képviselői nagyszámban. Az előadáson résztvett Octavio Fialho, Brazilia budapesti követe is. Pontban féltizenkettő órakor érkezett meg az Uránia filmszínház elé vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, szárnysegéde kíséretében, A kormányzót a filmszínház bejáratánál .karafiáth Jenő főpolgármester' és Szendy Károly polgármester fogadta]: és kisérték fel a díszpáholyba, Ifj,Horthy Miklós ezután nagy érdeklődés közepette tartotta meg előadását, A világháború előtti időkben - mondotta - a közle™ :edési eszközök aránylagos kezdetlegességénél fogva nehéz lett volna Magyarországnak olyan távoli vidékekkel intenziv kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani, minő például a délamerikai államok, Brazillá,stb<. Nem is szólva arrón, hogy Magyarország ebben az Időben majdnem kizárólag mezőgazdasági ország volt, ipara csak. később született meg,A vllágr báborti után a megcsonkított ország természetesen a közelfekvő és könyryen elérhető kereskedelmi kapcsolatokat kereste, amelyek azonnali forgalmat és mozgási lehetőséget biztosítottak. Iparunk fejlődésével azután távolabbi ei:vő országok és célok felé nézhettünk, s olyan kapcsolatodat kellett keresnünk, amelyei-: állandóságuknál és lehetőségeikbél fogva feleslegeink elhelyezését biztosítani tudják. Délamerika ma az a földrész, amelyben minden becsületesen dolgozó ország és ogyén számára megvan a kiviteli lehetőáég. Az illusztris előadó ezután Braziliáról, a Brazil nép szokásairól, városairól, természeti kincseiről beszélt, s előadását vetített képekkel illusztrálta. Hangoztatta, hogy Brazilia, Chile és Equadoron kivül Délamerika minden országival határos, T e rülete kb,nyolcvanegyszer ese Magyarország területének, Husz államból áll,s minden államnak megvan a maga fővárosa. Népesságének száma 45 millió; Brazilia fővárosa Rio de J a neiro, melynek lakosság kétmillióra tehető. Ezután &ao paoloi élményéről beszélt, ahol egy kérgeskezü odaszakadt magyar küldte üdvözletét az itthoni magyar munkásságnak. Az előadó ezután áttért előadásának gazdasági részére, Brazilia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok lehetőségeire. Hangoztatta, hogy Braziliának óriási területéhez képest csekély a 1 ' sága. A brazil kormányzat mindent elkövet a belső telepités érdekét: ingyen földeket osztanak ki. Utakban és vasutakban nagy a hiányé I főbb termékeik még ma is a kávé, kakaó, gummi és a gyapot, E z k: megindult a vasérc termelés és a nyersolaj termelés is, mely ut< b 1 hatalmas méreteket ölt. Látva Braziliának óriási fejlődését, in:, i mérhetetlen nyersanyag kincsét, önkéntelenül felvetődik a " . gondolati Magyarország milyen nagymértékű kereskedelmet folytaik .: f Braziliával, Magyarország nem rendelkezik sok nyersanyaggal, gyar k terményei sincsenek, ennélfogva ezeknek beszerzése a magyar gazdas i 1 'életnek mindig nagy gondot okozott, /folyt, köv,/
