Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1

1939-12-14 [218]

Kézirat. i r

. / Tizenkettedik kiaaas. •\ J'~ /1fi / Budapest, 1939, december 14,\A<C ~f XXI. évfolyam, 317j szám; / A M WGYABORSZ /GI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZGYŰLÉSE, Folytatás I,/ Ozettler Jenő megállapította fejtegetései során, hogy a földbérlösz öve tkeze tek 1 ehetnek önállóak és lehetnek valamely helyi szövetkezet oé rl Öc sop or t j ai, Az utóbbi megoldás jogi és hitelügyi szempontból könnyebb. Különösen a hitellel való ellátás kérdése nagyfontosságú és ezét erősen ki kell hangsúlyozni a birtokreform végrehajtásánfái, ha földbérlőszövetkézetekkel akarunk operálni, G

ondoskodni kell nemcsak az óvadékról, hanem a kisbérlók beruházási és üzemi hiteléről is. Előreláthatólag a törvény a kény szerbérleteknél is szerepet szán a gazdák kiválságára az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, A hagy -érdeklődéssel hallgatott előadás után Kuncz Ödöndr. egyetmi tanár, a -zövetség ügyvezető alelnöke beszámolt a szövetség tevékenységéről. Rámutatott arra, hogy az uj nemzetközi helyzet és az országgyarapodás számos uj feladatokr^tt a szövetkezetekre, ezek között első helyen áll a mezőgazdasági termelés és értékesítés ir ányi tásQeés megszervezése, továbbá az ország területéhez csatolt területek gazdasági megszervezése is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OKH és a Hangya mult évi 40 éves jubileuma mellett újból nevezetes évfordulót ünnepel a magyar szövetkezeti élet, hiszen 1939-ben mult el tulajdonképen három évtizede annak, hogy a Magyaror z ági Szövetkezetek Szövetsége, gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére munkásságát az egyetemes rongy ar szövetkezeti mozgalom érdekében megkezdte. Kuncz Ödön dr. beszámolójáért a közgyűlés nevében Schandí Károly dr. elnök mondott köszönetet, rámutatott arra, hogy a magyar tuemányos világ ós jogásztársadalom ebben az évben ünnepelte dr, Kuncz Ödönt egyetemi tanári működésének negyedszázados évfordulója alkalmából. Ebből az ünyeeplésbol & szövetség és az egész magyar szövetkezeti élet is teljes lélekkel veszi ki a maga részét, hiszen egyrészt Kuncz Ödön nemcs&k mint professzor, de mint a nagyér tudományos jogijirodalorft, különösen a kereskedelmi és részvényjog egyik legkiválóbb müvoTojo mindenkor azokért a puritán eszmékért harcolt, amelyek a szövetkezetek munkásság%rányitják. Tanári és irói működésének ez az elismerése vezette etzöve tkeze ti életünk vezetőit akkor, amikor 1930-ban, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége újjászervezésekor Kunflz Ödönt kérték fel ügyvezető alelnöknek. Tiz esztendeje tehát, hogy a professzor közvetlen kapcsolatban álla a szövetkezeti mozgalommal és örömmel, használj ék fel az alkalmai^ hogy hálájuknak adjanak kifejezést Kuncz Ödön iránt, "nnek jelképéül dr. Schandl Károly Kuncz Ödönnek, a magyar szövőtkezeti* jog kiváló irójának a s övo tség aj ándéka^kőpen arany tollat nyújtott át* Ezrau/án a szövetség közgyűlése öt óvro újból megválasztotta a szövetség elnökét Schandl Károly dr.-t, aki köszönetet mondott a megnyilvánult bizalomért és igéé/retet tett, hogy a szövetség munkagyományos szellemben, de friss lendülettel kivánja folytatni. Végül megválasztották öt évre az igazgatótanács tagj alt, letárgyalták a belső ügyekét, két tagot jelöltek ki az Országos Mezőgazdasági Kamarába, /MOT/Vr, AZ IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ÁLTAL RENDEZETT " HE REND 100 ÉVES" cimü' kiállítással kapcsolatban nagysikerű' kiállitási vezetést tartott, dr. Ruzicska Ilona, a kiváló műtörténész. A nagyszámú ós előkelő közönséget zablya János egyezető alelnök üdvöz. Ite, majd dr. Ruzicska Ilona bemutatta a közönségnek a kiállított ér békés, régi porccllán tárgyakhoz fűződő eseményeket. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a múltban volt a herén..i porvellán a királyok porcellánja, dus pompás a zinü mintáival ma is a dm iti az európai uralkodók és államfők asztalát. Az Iparmüvés ze ti^ Társa lat egyébkent - a nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállitás tar raa^ alatt minden héten megismétli a kiállítási vezetést, azoknak ide-