Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1

1939-12-10 [218]

Kézirata Harmadik ki adás « Budapest, 1939

0 december lo, Í2 £ XX1

" évfol

y

am

> 313

» szám

» BELITSKA SÁNDOR TEMETÉSI SZERTARTÁSA. Vasárnap délelőtt mélységes gyász és részvét megnyilvánulása között folyt le Belitska Sándor titkos tanácsos, nyugalmazott honvédelmi miniszter temetési szertartása

0 A gyászünneps :gen megjelent a kormányzó képviseletében Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, főhadsegéd, ott volt Bartha Károly honvédelmi miniszter, Keresztes-Fischer F

e

re nc belügyminisz niszter; a honvédelmi minisztérium nagy tiszti küldő ttsége*. vitéz Zách Emil altábornagy vezetése mellett, Sógyi Hugó a honvédség £oparancsnoka, Igmándy-Hegyessy Géza testoraitábornagy, K

a

rpáthy Kamillo volt főparancsnok, továbbá a tábornoki kar igen sok tényleges és nyugállományú tagja. Megjelent KarafiáÉcth Jenő főpolgármester, Bessenyey Zénó, a Közmunka tanács elnöke, azonkivül igen nagy számmal vettek részt a végtisztességen a magyar közgazdasági élet reprezentánsai, továbtá a KMAC és több közgazdasági intézmény küldöttsége, A gyászdrapériákkal és délszaki növényekkel gazdagon feldíszített szertartási terem előtt egy diszbeöltözött tiszti parancsnokság alatt álló katonai csapat állt négyes sorfalat, A magas katafáikra helyezett koporsót a koszorúk hatalmas tömege vette körül és nyolc vörös bársonypárnán csillogtak az elhunyt magyar és külföldi, főként a világháborúban szerzett magas kitüntetései és rendjelei, A gyászszertartás keretében Balikó Lajos esperes mondott magasszárnyalású búcsúbeszédet, majd imsL—ja után a Deák-téri evangélikus gyülekezet énekkara gyászdalokat adott előé A gyászszertartás befejezése után a koporsót és a rengeteg sok koszorút gépkocsi furgonokra helyezték s az elhunytat Pécsre szállították s ott helyezik örök nyugalomra a családi sirboltban,/MOl/G. DEGRE MIKLÓS ELŐADÁSA A JOGÁSZEGYLETBEN. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztálya dr* Mendelényi László elnöklésével ülést tartott, amelyben a magyar jogászélet igen sok kitűnősége, a jogtudomány elméleti és gyakorlati művelőinek'számos kiválósága jelent meg, A szakosztály előadója dr, Degré Miklós m

# kir, titkos tanácsos,a budapesti Ítélőtábla ny, elnöke volt, aki az állami rend fokozottabb megó

v

ásáról szóló uj, 1938 évi törvény perorvoslati rendszeréről tartott érdekes szabadelőadást. Rámutatott arra, nogy másfél esztendő mult el az uj, 1938 évi törvény megalkotása óta, mégis a jogi irodalom aránylag keveset foglalkozik ezzel a törvénnyel. Ha ennek a sajnálatos körülménynek okát kutatjuk, meg kell állapitani, hogy a jogi irodalmi tevékenységnek elmaradását a jogi szaklapok sorozatos megszűnése eredményezte. Pedig ez az uj törvény - mondotta az előadó - széles körben nyer alkalmazáct, mert ennek hatálya alá tartozik több bűncselekmény, amely a gyakorlatban sokszor fordul elő, így az izgatás, nemzetrágalmaz ás és nemzetgyalázás vétsége. Ez az uj törvény több érdekes eljárási jogi rendelkezé>st tartalmaz, főként a perorvoslat terén. Az egyfokú perorvoslatot létesiti ez .a törvény, megszünteti a részleges jogerő elvét és a reformátió in peius tilalmát, semmisségi panaszt enged a ténykérdésben és a Kúriát feljogosítja, hogy bizonyitást vegyen fel

ü A

z előadó e perorvoslati eszközt nem is tartja semmisségi panasznak, hanem fellebbezésnek. Az uj törvény perorvoslati rendszere minden zökkenő nélkül ment át a gyakorlatba, csupán két tekintetben merültek fel kontroverziák. Kétséges ugyanis a ténykérdésben a Kúria által gyakorolható revizió köre, másrészt pedig vitatható a Kúriának az a gyakorlata, hogy a semmisségi panaszt a régi törvények által meghatározott semmisségi pkok alapján birálja el, 1 A jelenlévő előkelő jogászközönség nagy tetszéssel fogadta D

e

g| ré Miklós előadását, amelyhez dr

e Szolnok Jenő kir, kúriai biró, dr, * Finkey Ferenc koronaügyósz és Pazar Zoltán ny, kúriai biró séjtak hozzá, f

\/MOT/ G, \r\ • *i **-