Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1
1939-12-09 [218]
Budapest, 1939, december 9, XXI,. évfolyam, 312, szám, /Az újságíró kamar.. sajtévacsorája;. .Folytatás l e / A vacsorán rásztvett újságírók és Vondégek hosszú perce' én át ünnepelték Magyarország Kormányzóját, majd az ünneplés esillápultával Radnai Endre, az ujságiro főosztály első szakoztályának elnöke üdvözölte a vendégeket, - Az országos Sajtókamara máris sok komoly eredményt ért el - úgymond - és -étségkivül siáerei közé számitható a "mai este is, amikor elérte azt, hogy hosszú évei: után ismét baráti találkozóra ülhetett össze az ujjá szervezett magyar ujságirotársadalom, Attól tartotta": egyese:, hogy az újságírók, akik a különböző érdekeltségek rohamos apadtaiként napról-na ra összeütköznek, nem tudnak szabadulni harci kedvüktől akkor sem, amikor a magánéletben összetalálkoznak. Esek az aggodalmak alaptalanoknak .bizonyultak, mert a sajtukam re/konstrukciója biztosította a nacionalista és keresztény világnézet kétségbevonhatatlan uralmát, ezen túlmenően azonban minden politikai összeütközés lehetőségét már elevo kizárta, s a Kamara vezetője vitéz Kolosváry Borcsa Mihály már kezdettől fogva a legszigoöubb/szaiszerüséget és elfogulatlanságot juttatta érvényWr Bizonyára hozzájárult a zavartalan munkához az is, hogy a mostani atmoszférában háttérbe szorulta: az ellentétek s megerősödött bennünk az az érzés, hogy az a bizonyos senki földje, ahol a béke napjaiban kedvünkre verekedhettünk, voltaképpen mindannyiunk földje, amelyet ma féltő gonddal és odaadó hűséggel kell előkészíteni a tort melem megpróbáltatásaira, így vált lehetővé a kamarai szervezet ryors és harmoni :us kiépítése, A szociális, társadalmi és kari érdekék védelme terén is sikerült megcáfolni a pesszimista jo s okat, akik cl a'-tártak' venni araagyar újságírók -edvét a karaarai mozgalomtól. Bobizonyododott, hogy az ujságiro": meg tudta: teremteni a maguk érdekképviseltének külső kereteit. Meg tudta tenni a K a mara az első lépéseket, az ujságiro rend szociális helyzeténe 1 : emelésér?- anélkül, hogy a lapvállalatok összeroskadtak volna a terhek alatt, A kiadókkal egyetértésiben sikerült olyan minimális fizetési rendszert bevezetni, ami a kezdő pesti ujságiróna : nagyobb járandóságot biztosit, mint amennyit Kossuth Lajos kapott az olső nagy pest:, napilap megteremtésekor. Rendezte a kamara a volontör-kérdést is és kár nem nevezzük újságíró^ akadémiaiak ezt a kiképzési rendszert, 4aIán mégis ér annyit, mint az eddi;! akadémiai kísérletek. Nem rendítette meg a Hamar; az ujságirok eddigi szociális intézményeit, hanem azokat átszervezi és a kamerái intézményhoz h ozzáépiti. A továiMakban az újságírói intézmények munkásságát méltatta R a dnai Endre, részletesen felsorolva, hogy milyen szolgáltatásokai? adtak tagjaiknak* - És ami :or Europaszerte latjuk a sajtóválságnak és éppen a legjobba!; lelkiismereti válságának jeleit, - folytatta - amikor ennek a válságnak első hullámverései már átcsapta': felett .ni: is, amikor a háború veszedelmei a magyar felelős tényezőket is rászorították a kivételes hatalom alkalmazásara és ki tudja mikor jön és jöhet-e egyáltalában javulás, örömmel tölthet el bennünket, hogy a legnehezebb időben sikerült kiépíteni a sajtókamara védőfalait, azt a kollektív szervezetet, amelyben" helyVb és támaszt találhat minden tiszta meggyőződésű magyar ujságiro. Elsőrendű feladatún: marad, hogy a ; ajtókamarát még az eddigi~ íél is nagyobb mértékben tegyük meg nercsak gazdasági, hanem szellemi es erkölcsi érdekképviseletnél: is, állandó a n hirdetve, hogy változatlanul hiszünk a szellem és a morális erői végső fölényében. De mindezt tekintsél; osak bevezetőnek, mert nekem a mai estén egy feladatom van, megemlékezni az ujságiro közélet két olyan eseményéről, amely mindnyájunkat Őszinte örömmel töltött el, /Folyt, köv,/
