Magyar Országos Tudósító, 1939. december/1
1939-12-09 [218]
Budapest, 1959. december 8, XXI, évfolyam, 311. őzám Ullein-Reviczky külügyi sajtófőnök előadása a Külügyi Szemle • vacsoráján, ^A Magyar Külügyi Társaság folyóirata, a Külügyi Szemle szerkesztősége pénteken este a Gellért szálló márványtermében rendez te idei első külügyi vitavacsoráját, amelyen ül lei n-R viczky Antal dr., követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tartott előadást "A semleges államok sajtója" cimmel, A vacsorán igen nagyszámú előkelő közönség vett,részt. Ott voltak Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke a külügyminiszter képviseletében Ghyczy Jenő, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Kenéz Béla volt miniszter, a Külügyi Társaság elnöke, Eöttevény Olivér, a társaság ügyvezető elnöke, Tánczos Gábor ny, altábornagy és követ, Villan! Lajos báró, Danilovics Pál, Boranyay Zoltán és Szondy Viktor vezetésével a külügyminisztérium tisztviselői kara igen nagy sz-ámban, Zilahi-Sebess Jenő,# a külügyminisztérium sajtóosztályának h. vezetője s még sokan mások* A vacsora során Kenéz Béla á Külügyi Társaság elnöke üdvözölte Tasnádi Nagy Andrást, a Ház elnökét, a Külügyi Szemle szerkesztősége nevében pedig Drucker György igazgató üdvözölte a vendégeket s néhány szóval ismertette Ullein-R e ^iczky Antal külügyi sajtófőnöknek a diplomáciai. ' szolgálatban és a nemzetközi, jog müvelése terén kifejtett munkásságát. Ezután Ullein-Reviczky Antal dr, követségi tanácsos tartotta meg előadását, • . - A sajtó sajátságos téma - mondotta a többi között. Mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen mindenki olvas újságot, az olvasottakhoz mindenki' állast fogláDL és mégis, ha az ember kissé elmélyül benne, ne múlik el nap-, hogy valami eddig oem látottat ne észleljünk, valami ujat ne tanuljunk, A sajtót többféle szempontból lehet ismertetni. Előadásában a sajtónak arról a vonatkozásáról kivan beszélni, amely közelebb ^áll hozzá és érdekesebb is a többinél; a sajtópolitikáról, az álla: sajtójáról, jelen esetben a semleges állam sajtójáról, - Ha a sajtó nem az állam sajtója, akkor politikailag értéktelen. Amennyiben a különböző lapok minden pártárnyalat ellenére nem találkoznak valahol a magasabb régiókban egy közös ponton, közös nevezőn , akkor az állam politikája szempontjából ez inkább tehertétel. Azt bizonyi ja csak-, hogy abban az államban az érdekek annyira szétfolynak, hogy a mi.ndenen felülálló haza szempontja sem képes azokat összetartani. S ha az. államnak ellenségei vannak - ós melyiknek ne volnának, főleg ha abban a gyengeség jeleit fedezik fel - ezek nem fognak késlekedni az összhang hiányából a megfelelő- és ' veszélyessé válható konzekvenciákat levonni.„ Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sajtónak mindenben egy nevezőn kell lennie. pontban szemben áll egymással a parlamentáris és a tekintélyuralmi állambölcseleti felfogás, melynek a sajtó is mindenkor hü képe,. A tekintélyuralmi sajtó olyant mint az állam vagy a népközösség minden, egyéb megnyilvánulása: a pp.rancsolásra / az államvezetésre kiválasztott szervek által meghatározott módon fejezi ki ez a sajtó azt, amit ezek ' a szervek aközösség érdeke szempontjából a legmegfelelőbbnek tartanak. Itt -azután nincs helye vitának, az áálam javát nem lehet kétféleképen, ' hanem csak egyféleképen szolgálni, sem a sajtóban y sem másutt .(Folyt .kövk)
