Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2
1939-11-16 [217]
Budapest, 1939, november 16.1' 1Í~^J XXI * évfolyam, 291. szám,FŐVÁROS —ÁTADTÁK HEMÉ1I3CIK SÁNDORNAK ÉS MüGS LÁSZLÓNAK - FŐVÁROS ARANI JÁN08 £HMÉTy Budapest székesfőváros „rany János érmét csütörtökön délután ünnepélyes külsőségek között adták át a Városháza tanácstermében Reményik Sándornak és Mécs Lászlónak, az első és másodízben odaítélésre került -rany János érmek nyerteseinek. Az ün.-epfclyes ülésen megjelentek az alapit-- levél érteiméjen megalakított királü'cizottság tagjai, köztük Ugrón Gábor, Ravasz László püspök, Szász Károly, Voin&vich Géza, Bednártz Róbert, s a szakbizottság tagjai teljes számban. Az ülésem Morvay Endre alpolgármester elnökölt és megnyitó jákan megemlékezett a főváros Arany János érmének a nagy költő halála félszázados évfordulóján történt alapi tásarul, majd a birál u bizo ttságok döntéseiről, melyek szerint az -,rany János érmet elsőizben Reményik Sándornak, másodízben Mécs Lászlónak itélték oda. Ezután Némethy Károly dr» tanácsnok, felolvasta a két' bírálóbizottság részletes jelentését, amellyé a döntésüket indokolták. Ismerte ttok a jelentések Reményik Sándornak és Mécs Lászlónak költői értékeit, összefoglal,.- képet festettek a két nagy költő életművéről és a magyar irodalomban betöltött szerepükről* A jelentések ismertetése után Morvay Endre alpolgárjpester emelkedett szulásra és a két költőt a főváros nevében üdvözölte, meleg' köszönetet mondott nekik mindazokért a sok, felemelő'eszmékért és eszményekért, amelyekkel mi magyarok gazdagabbak lettünk. - Reményik Sándor megrázóan magyar verseit ismerni és szeretni annyi, mint magyarnak lenni, - mondotta az alpolgármesteri, Reményik Sándor szavaiban, gondolataiban, érzéseiben minden magyaac a magáéra ismer és általa öntudatosába, elhatározottabb, magyarabb lesz. Hál ával tar to zunk é r te , - Mécs László magasztosán emberi érzelmi világa ben* nünk is uj világosságot gyújt, megértőbbek, jobbak, igazabbak lesjflnk általa. Emberi mivoltunk nemes elhivatottságaira eszmélünk rá és megyünk előre, a számunkra is megnyilt magasságok felé. Előtte is hajtsuk meg fejünket. Az alpolgármester ezután Arany Jánost idézte: "Költő az legyen, mi népe, mert kivágyni: kéaziialál" - majd átadta a főváros Aj?any János érmeit Reményik Sándornak és Mécs Lászlónak, s ..^főváros őszinte kívánságát tolmácsolta, hogy még sok uj alkotás dicsőségével, sok szép eredménnyel gazdagabban haladjanak előre a magyar költő hivatás, t példaszerűen betöltő útjukon. Az alpolgármester szavait először Reményik Séndor kösz ;nte meg meghat ottan. " Onnan jövök,' - mondotta - ahol a lélek ünnepei is egyre halkabbaki, csenedesebbek. BensŐsegük és mélységük azért" mégis mégmarad, A Csend magyarságából jöttem és magyar ^Csendbe térek vissza. Le az ünnep, ünnep marad, a magyarság'magyarság és Arany János örökké .nrany János. 8 a legcsendesebb magyar..." Az érmet azzal a komoly Ígérettel fogadta el, hogy a Csend magyar erőit igyekszik^képességéhez mérten, ezután is felhasználni, A költő a továbbiak• során egy versét olvasta fel: Arany János nagyszalontai csonka tornyához szol ó mély, megrázó költeményét. Ezután majd Mécs László mondott kőzvetlen s zavakkal köszönetet a fővárosnak, mint a nagy magyar család, a mindenki családja szivének és hangoztatta, hogy olyan emberek, mint ő és Reményik is, akik mindenkit testvérüknek, családtagjuknak tekintenek, a'legnagyobb kitüntetésnek azt tartják, ha ennek a nagy családnak szive, a fuvaros tünteti őket ki, még hozzá Arany János érmével, A költő nagy hatást' ;• keltve ezután elmondotta "Csecses kancsó" cimü legújabb költeményét, - Az ünnepi ülésen megjelent'előkelő közönség meleg szep réttel ünnepelte a két kitüntetett költőt,/MOT/Lá.Vr,
