Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2
1939-11-20 [217]
4.törvényszéki kiadási Budapest, 1939. november 2o. EGYHÓNAPI FOGHÁZRA I TELTEK ARDRaGlTAS MIATT EGY TEGLAKERESKEDóNoT. A büntetőtörvény szék Dorosy Dszső dr. elnöklése mellett tárgy ló tanácsa ma vont:; felelősségre Klein Vilmosné született Lőwi Margit tégl- kereskedőnőt, a Házépitő íinyügkereskedelmi kft ügyvezetőjét, oki ellen a királyi ügyészség árdrágító vissz-, élés büntette mi ott emelt vád. t. Egy háztulajdonos jelentette fel z asszonyt, aki - ö panasz szerint - mult év október 2o-án leszállított részére száz darab kisméretű épitotéglát hét pengőért, holott csak 6 pengő 55 fillért számit hatott volna. Az asszony nem ismerte be bűnösségét. Véde.'.-cez és e szerint nagyméretű téglára szólt a rendelés, ennek megfelelően adta ki az utasítást az alkalmazottnak,de tévedésből kisméretűt rakattak fel a koosira. Mint mondotts> ezt eltévedést később helyre a arták hozni, de a háztulajdonost nem találták otthon. A bizonyító eljárás lefolytatásé során ttnu éppen hallgatta ki a törvényszék Mondada Kornélt, az árkormánybiztosság revizorát, aki elmondta, hogy a nagyméretű tégla ára 8 pengő 58 fillér lett volna ás^nem hét pengő, A felmerült adatok azt bizouyitják, hogy árdrágítás történt B tégl-'.val. A biróság végül is Schindler Dezső dr. királyi ügyész vádbeszéde és dr. Vécsey Gyula védő felszólalása utón árdrágító visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek Klein Vilmosnét és egyhónapi fogházbüntetés refjötven pengő pénzbüntetésre itélte, de ;ö telez te 5o pengő vagyoni elégtétel megfizetésére is. A biróság döntése arra is kiterjed, hogy jogeróreemelkedés után az itélet hirlap utján kerüljön a nyilvánosságra, A vádhatóság képviselője az Ítéletben megnyugodott, de u Vádlott és védője f e.'lebbezést jelentett be ^ /MOT/ Sy . — ZU HARSFA-üTCAI GYILKOSSÁG /2. folytatás/ Még több tanú vallott hasonlóképpen. Elmondták s tanuk; hogy az elhunyt szabómester összeférhetetlen volt, mig - v'.dl ott asszony csendes, zárkózott természetű. Orsós Ferenc dr. egyetemi tanár és Vitruy Antal dr, egyetemi mag :.ntón-r, orvosszakértők véleményükben előadták, hogy Nagy Ferencet mellén érte a golyó, halálát elvérzés okozta. Mvígmenteni akkor se lehetett volna, ha nyom an orvosi segítség érxezik, Bakody Aurél dr. és SzecsŐdy Imre dr, elmeorvosszakértők, akik a vádlott asszony elmeállapotát vizsgálták meg, elmondták, hogy Nagy Ferencné hisztériás egyén, i lt e legcsekélyebb inzultus is erős felindulásba képes hozni. Szerintük a tett elkövetésekor igen nagy mértékben korlátozott volt az asszony szabad elhatározóképessége. Az orvossz ^kértok véleményének elhnngz \se után egy tanú zárt tárgyaláson tett vallomást, majd Preszly Elemér dr. királyi ügyész vád beszédében az asa ony megbüntetését índitványbztai Traytler Endre dr, védő az enyhito körülmények sorozatára mutatott rá, hangoztatta, hogy a vád nem helytálló./P,/ jl védő többek között ezt fejtegette, hogy védence erős felindulás "oan cselekedhetett, de nincs kizárva az sem, hogy gondatlanságból elkövetett bűncselekményről van csup'n szó. Kérte a törvényszéket, hogy mindezek figyelembevételével fölmentő Ítéletet hozzon, vagy a legrosszabb esetben igen csekély büntetést szabjon ki, Hosszas tanácskozás után hirdette ki Máthé László elnök az Ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki Nagy Ferencnót e vádtól eltéróleg házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért az enyhítő körülmények mérlegelésével hatévi fegyházhün/Folyt.köv./ Me.