Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2

1939-11-18 [217]

Budapest, 1939, november 18,\^{^^^yxXL

t évfolyam 293, szám, HÍREK TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS PESISZEllTLoRINC VÁROSÁBAN, P6stszentlórinc megyei város tisztújító széke driPálházy Endre vármegyei főjegyző" ely nökíete alatt ülést tartott, melyen egy kataszteri nyilvántartói állás

} e^y végrehajtói állás és égy javadalmi hivatali adó tiszti állás került választás utján betöltésre* a tisztújító szék a javadalmi hivatali adótiszti állásra Fehér Ferenc okleveles jegyzőt közfelkiáltással, a kataszteri nyilvántartói állásra Déry József városi végrehajtót és a végrehajtói állásra Honvéd Imre városi dijnokot szótöbbséggel megválasztotta* /MOl/Vr. AZ ORSZÁGHATÁROK MEGÉRŐDITÉSE. A Nemzeti Értékek Védelmére Alakult Országos Bizottság Ferenczy Ferenc dr, miniszteri osztálytanácsos olnoklésével ülést tartott. Az országos bizottság lelkesen ünnepelte vitéz nagybányai H©rthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, Budapestre való bevonulásának huszadik évfordulója alkalmából és mint a Semzeti értékek legfőbb °rét és védőjét, a magyar szabadság és függetlenség eszméjének megtestesítőjét hódolattal köszöntötte, s elévülhetetlen érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését rendelte el. Ezután Tombor Jenő dr, ny.m.kir.honvéd ezredesnek az országhatárok megerősítése ügyében tett indítványát vette tárgyalás alá a bizottság, s ezzel kapcsolatban a következő egyhangú határozatot hozta: "A magyar haza, a magyar nép hatalma teljében sem^nélkülözte az országhatárok és a hadiszempontból fontos helyek megerősítését,. Védelmi rendszerünket annak idején, hosszú évszázadokkal ezelőtt az Árpádok bölcsessége alkottajnego Ez az alkotás nem félelemből, nem gyávaságból és nem erőtlenségből vette eredetét, hanem a magyar élet nyugalma, a magyar vér kímélése és a magyarság szellemi és anyagi védelme okából született. Hogy ez az ősi erőclitési rendszer megsemmisült, s határaink tárva-nyitva és Isten kegyelmére bizva maradtak, nem azért történt, mert a fejlődés természetes menete ez volt, vagy mert beigazolást nyert, hogy az erőditések céltalanok és szükségtelenek, hanen azért következett be, mert állami faggétlensegünknek a mohácsi vész után történt ténylogos elvesztése megakadályozta azt, hogy országunk bölcs előrelátással hajdan megalkotott védelmi rendszerét fenntarthassuk és fejleszthessük. Határaink tárva-nyitva hagyása, erődített helyeink megsemmisítése a közelmúltbanjls megmutatta vészes következményeit.Az orosz é s^oláh betörést - kellő erődítések hijján - csak nagy véráldozattal és erőfeszítéssel lehetett fenntartani és határaink épségét megvédelmezni

9 De a trianoni katasztrófa sem következhetett volna ránk, ha hazánkat egy jól megépített erődítési rendszer övezio E szomorú tanulságok után állami függetlenségünk elsőrendű kötelességünkké teszi,hogy pótoljuk a multak szörnyű mulasztását és honvédelmünket

r

az örök magyarság eszményébon, függetlenül minden aktualitástól,az Árpádok bölcs hagyományai szellemében ilyen irányban is kiépítsük« Az országos bizottság egyhangúlag magáévá teszi tehát az inditgányt, annak okfejtésével együtt és a nemzeti értékek védelmében felkéri a magyar királyi kormányt, hogy az országhatárok és honvédelmi szempontból fontos helyek korszerű megerősítését, ja ezzel honvédelmünk teljessé tételét ő

S

i hagyom anyaink szelleméiben időhalasztás nélkül rendelje el. Amikor rámutat az országos bizottság a honvédelmi érdekek mellett a munkálatok óriási szociális jelentőségére is, meg van győződve arról, hogy ugy a magyar társadalom minden egyes tagja, tekintet nélkül korára,képeettségére és társadalmi rangjára,akár személyes munkája/ val is örömmel vesz részt a hazánk biztonságát szolgáló munkálatokban, mint az egyetemi munkaszolgálatos ifjak is o

SZ

i

n

to lelkesedéssel állanak IA a ^gy cél szolgálatában.Megkeresi az országos bizottság az összes may gyar közületeket és erkölcsi testületeket, hogy a m, kir .kormány elhat árá/ zásának alátámasztás Ara hasonlóképpen határozzanak/' /MOT/B.