Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2

1939-11-18 [217]

Aidapest, 1939. november 18A

v

í/v^y XXI. évfolyam 293. szám, HÍREK Dr.TEn.G0E IGNÁC SZÉKFOGLALÓ JA - SZENT ISTVÁN ^AKADÉMIÁN. Dr.Tragor Ignác', akit nemrégiben választott tagjai sorába a Szent István Akadémia, tegnap délután tartotta meg székfoglalóját zsúfolt terem előtt. A váci múzeum megteremtője és Vác történetének kitűnő irója "A renaissa.nce és a humanizmus Vácon" cimmel rendkivül szihes, érdekes és teljesen ismeretlen adatokat tartalmazó tanulmányát olvasta fel,amelyből kiviláglik, hogy Vác'milyen nagy szerepet játszott az egyetemes magyar kultúra fejlődésében. Az előadásnak nagy sikere v©lt. /MOT/B, FŐVÁROS SZENDY KÁROLY POLGÁRMESTER FELAVATTA. A FŐVÁROS ^L-áPITVÁNYI FITJ-, IPARI E3 KERESKEDELMI FE VELŐOTTHONÁT. « székesfővárosi alapitványi fiuotthont, ipari és kereskedelmi nevelőotthont, Óbudán a Szél-utcában, szombaton délelőtt avatták fel ünnepélyes külsőségek között. Az avató ünnepély en ós az azt megelőző szentmisén nagyszámú és előkelő közönség vett részt Karafiéth Jenő titkos tanácsos, főpolgármesterrel és Szendy Károllyal az élén. Megjelentek az ünnepélyen a különböző kereskedelmi és ^ipari^érdekképviseletek kiküldöttei is, a törványhatósági bizottsági' ^mgyszámban és a főváros társadalmának vezetői. Reggel kilenc órakor az intézet kápolnáját Mészáros János prelátus, érseki általános helytartó felszentelte, majd szentmisét szolgáltatott. Szentmise után az ünnepi közönség a Himnuszt énekelte el, majd Szendy Károly polgármester mondott avatóbeszédet. Beszédének bevezető részében a megjelentek lelkes ünneplése közben közölte a polgármester, hogy Nagy László országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag az elmúlt évek során többször indítványozta, hogy a főváros a szociális tartalmú, részben elértéktelenedett alapítványokat vonja össze, inért azok szétszórta nem képesek az alapitók intencióinak megfelelni. Az összevont alapítványokból - sürgette Nagy László a törvényhatósági közgyűléseken - létesítsen a főváros alapitványi fiuotthont, ipari és kereskedelmi nevelőotthont: ezt az indítványt a polgármester /lelkes éljenzés és taps/ elfogadta, az indítványt a közgyűlés is a magáévá tette és az otthon felépítéséhez szükséges összeget, a főváros hozzájárulását meg is szavazta, A polgármester ezután ismertette, hogy" milyen alapítványokból létesült az otthont a főváros közönsége 1881-ben I.Ferenc József nagy királyunk ós fenkölt lelkű hitvesének, Erzsébet királynénak ezüstmennyegzője alkalmából 100.000 forintos alapítványt tett lelencház építésére • Vócsey János és neje Szathmáry Borbála 1885-ben összes vagyonukat, amely két budapesti bérházból, értékpapírból és készpénzből állt,a főváros területén született lelenc gyermekek ápol tatás ára és neveltetésére hagyták. "A takarékosság és egyszerűség szigorúan figyelembe vétessék - irják végrendeletükben - mert örökhagyóknak nincsen szándékukban urficskákat képeztetni, hanem a magyar haza és magyar nemzet munkás ós hasznos tagjait neveltetni." Rökk Szilárd fővárosi ügyvéd 1879-ben 40.000 forintot ajánlott fel a romlás veszélyének kitett nyermekek nevelésére. Jakabfalvy Gyula kúriai biró lelencház céljaira 100.000 forintot hagyományozott; Frum István gyógyszerész egész vagyonát, egy budai bérházat és 122.980 forint értékű értékpapírt hagyományozott lelencház ópitésére; Vrányi Sándor ugyanezen óéira 20.000koronát, Maresch Manó ugyanezen célra a Horn Ede-utca 8.sz,alatti bérházát, Szelényi Lajos ugyanezen célra Erzsébet-köruti bérháza jövedelmének egy részét, s végül Zichy Antal Rottenbiller-utca 42.sz. alatti bérházát. Ezeknek az" alapítványoknak jövedelme külön-külön nem volt elegendő arra,hogy a kor követelményeinek megfelelő lelenc•j házat,illetve árvaházát megépíthessünk - mondotta a polgármester, ezért a székesfőváros törvényhatósági bizottsága elhatározása alapss ján a belügyminiszter hozzájárult, hogy a most felsorolt alapítványok ) vagyonának az utolsó tizenkét óv alatt összegyűlt jövedelmét az '- < -'- évelek módosításaval összevonjuk /folyt, köv./