Magyar Országos Tudósító, 1939. november/1

1939-11-07 [216]

/Közgyűlés. Folytatás.2./ • Hstolkay Kázmér nagy elismeréssel beszélt a főváros szociá-^ i is és közjótékonysági tevékenységéről, a polgármester-sokmillió^pengpt fordit az Ínségesek támogatására, 8 nyomor enyhítésére. Ezután Kőbáiyf régi sérelméről, az Auguszta-barskktelep megsz ünte tésérol beszélt, ismertette a telepen élő hétezer lakó szörnyű helyzetét. A telep barakképületei elrothadtak már, férgesek és erkölcsi szempontból is tarthatatlan a jelenlegi helyzet. Kérte, hogy minélelőbb helyezzék emberhez méltó lakásokba a telepen lakó Ínségeseket, akik nyomoruk miatt hajlandók a szélsőséges eszméket szolgálni. Elismeréssel beszélt Szebeny József dr, tanácsnokról a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály uj és kitűnő vezetőjéről, segítségétől várják a helyzet javulását. Befejezésül an Auguszta-telepen garázdálkodó zúgárusok kiirtását sürgette, Pollákné Stern Szeréna inditványában kérte, mondja ki a közgyűlés, hogy gyermekegészségügyi szempontból fontosnak tartja e szegény cseladóknak olcsó cukorellátását, s kérjék fel a polgármestert,hogy ebben; az ügyben forduljon megfelelő javaslattal a belügyminisztériumhoz. Indítványozta: a közgyűlés családvédelmi szempontok szemelőtt t rtásával helytelenitse,hogy az enyegi elhagyottság folytán menhelybe kényszerült gyermekek nem maradhatnék családban, ezért forduljon a polgármester a belügyminiszterhez, s kérje ennek a rendeletnek hatályon :ivül való helyezését, Végül indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy család- és gyermekvédelmi szempontból egyaránt szükségesnek t grtja a mai szétfolyó és ezáltal csak drágán és nehézkesen adminisztrálható gyermekvédelem egységbe való foglalását, a korhatár kitérjesztését^a születéstől 18 éves korig, valamint a terhesenyák váelmének kiépítését»• Kérje fel a közgyűlés a polgármestert, hogy tegyen megfelelő előtérje sztés t-„ Dongó Prbán inditványában sürgette, hogy az Auguszta-nyomortelepet a Tomcsányi-ut mentén épülő uj fővárosi kislakástelep felépítésével egyidőben bontsák le, s a nyomorúságos fabódéban lakókat helyezzék el a kislakásokban. Második Inditványában javas olta,hogy a székesfővárosi kislakások, a kislakástelepek, valamint a főváros egyésfkétszobás bérleményei egy ügyosztály hatáskörébe kerüljenek, igy eredményesebb szociálpolitikai munkát lehetne végezni. Indítványozta végül, hogy Szendy Károly polgármester minélelőbb tegyen javaslatot a közgyűlésnek a szellemi szükségmunkások helyzetének végleges rendezése ügyében. Lévai Sándor kritizálta a főváros segélyezési rendszerét, kifogásolta, hogy akik segélyt képnek, kénytelenek órákig ácsorogni, sorba állani, igy van ez az élelmiszerek kiosztásánál is. Ezt a rendszert meg kell szüntetni. Emelni kell a fővárosi szegények segélyezésére szolgáló költségvetési összeget, mert az 50,000 pengővel felemelt összeg a mai viszonyok között nem elegendő. Találni kell valamilyen megoldást a szeretetházak pótlására szolgáló elhelyezési lehetőséget, mert most 500-an vannak előjegyezve a szeretetházakba való felvételre, e tényleges felvétel komolyabb reménye nélkül,Reméli,hogy a szellemi szükségmunkások kérdését most végleg és megnyugtató módon fogják megoldani. Indítványozta végül,, hogy keressenek fedezetet ez 1940,évi költségvetés keretében az elszegényedett, kisjövedelmű fővárosi kötvénytulajdonosok megfelelő segélyezésére. Miliők Sándor rámutatott arra, hogy a főváros diétás konyha jáb&n me kiszolgált ebédek árait csak nagyobb jövedelemmel birok tudják megfizetni, ugy, hogy a munkásság ennek az előnyeiben nem részesülhet,. Indítványozza, hogy a munkások részére a munkásnegyedekben a központi városházi diétás konyhához hasonló étkezőket állítsanak fel, ahol a beteg munkások olcsón, diétásán ebédelhessenek. Magyar Miklós elismeréssel emlékezett meg a jótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály működéséről, végeredményben azonban arra 1 & megállapodásra jutott, hogy olyan összégből,amely az egész köütségI vetésnek csak 8,4^-át teszi ki,nem lehet átfogó szociálpolitikát csi' nálnii /folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR "