Magyar Országos Tudósító, 1939. október/2
1939-10-24 [215]
SZEHDY KÁROLY POLGÁRMESTER EXPOZÉJA A FŐVÁROS KÖLTSÉGVETÉSÉT TÁRGYALÓ Kö Z GYÜLÉSEn . - Ebben a mai nehézháborús helyzetben - Icezdte nagyszabású költségvetési beszédét Szendy Károly polgármester - reánk az a kötelesség hárul, hogy pénzügyi helyzetünket olyképp rendezzük, hogy az események, - bárhogyan alakuljanak a dolgok - a székesfőváros háztartását szilárd, jol megalapozott rendben találják c Ezért tartom jelentősnek azt, hogy a főváros jövőévi költségvetése, a beruházásokkal járó uj terhel: ellenére, adóemelés nélkül is egyensúlyban van, ami pénzügyi helyzetünk jól megalapozottságát és háztartásunk automatikus kiegyensúlyozó képességét mutatja« Többizben azzal a kritikával illettek, hogy az előterjesztéseim, különcsen pénzügyi vonatkozásban, tul optimisztikusak, ami könnyen azt eredményezheti, hogy túlzott követeléseket és kellően meg nem indokolt igényeket támasztanak a fővárossal szemben, aminek következménye vagy a főváros pénzügyi helyzetének megromlása, vag^ pedig a polgárság terheinek ujabb emelése lesz* - Én e kritikának ellenére is fenntartottam és most is fenntartom a főváros pénzügyi helyzetének kedvező alakulására vonatkozó véleményemet. Természetesen nem gondolok valami hatalmas konjunktúrára, hanem a főváros pénzügyi helyzetének fokozatos alakulására és állandó fejlődésére. Kétségtelen, hogy ez a fejlődés gyorsabb ütemű lett volna,ha azt sem külpolitikai, sem belpolitikai nehézségek nem akadályozzák.Meg kell állapitani azonban azt, hogy a magyar gazdasági helyzet 1938. második felében rendkivüli ütemben fejlődött, majd az 1938-1939. évek fordulóján a csonkaország gazdaságtörténetében soha el nem ért csúcspontra jutott és ezt a szintet azóta is megtartotta, A polgármester rámutatott arra, hogy ipari termelésünk növekedett, a mezőgazdasági lakosság pénzbevétele a legutóbbi gazdasági évben 12$-kal emelkedett, ami egy túlnyomórészt agrárjellegű országban rendkivüli jelentőségü s A nemzeti jövedelem megnagyobbodott és szociális megoszlása is egyenletesebbé vált a Kedvezően alakultak Budapesten az adóbevételek Is, s igy a megnövekedett kiadások ezekből megnyugtató fedezetet nyernek,, A gazdasági helyzet javulására jellemző a fogyasztás emelkedése. Budapest élelmiszerfogyasztása az idén nagyobb volt, mint tavaly. Legjellemzőbb a húsfogyasztás növekedése. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal számítása szerint 2,6 millió pengővel, vagyis 10$-kai költött többet a főváros lakossága az idén húsfogyasztásra, mint egy évvel ezelőtt. Ez az ereönény annál is inkább jelentős, mert 1938-ban a gazdasági hanyatlás tünetei kezdtek mutatkozni 0 Ekkor történt, hogy az állam nagyarányú beavatkozást tett a fenyegető dekonjunktúra leküzdésére az ötéves gazdasági terv alakjában, A nagyszabású beruházások nyomában járó nagyobb foglalkoztatottság az életszinvonal általános emelésére volt jótékony hatással, Az a gazdaságpolitikai koncepció,, amely ebbe n megnyilvánult, már régóta nagy megértésre talált a fővárosnál, mert a főváros is már a múltban, amikor csak tehette, mindig Igyekezett a város fejlesztését beruházásokkal szolgálni,, Tudvalevő, hogy a főváros az 1920-as években több mint 300 millió pengőt forditott beruházásokra, 1934, óta pedig 46,2 millió pengőt forditott kölcsönpénzekből különböző beruházásokra, , amelyek szintén a magángazdaságok támogatását szolgálták. Ezek között a beruházáson között szerepeltek utépitések, csatornaépítések, városrendezések, köztük a Tabán rendezése, a közlekedés fejlesztése,uj autóbuszok beszerzésével, iskolák épitése, nagyvásártelepi raktárházak épitése, a közvágóhidak modernizálása, ezer szükséglakás és ezer kisla\ kás épitése, ebből épült az Uj Szent János-kórház szülészeti- és nőgyójgyászati pavillonja^ ebből történt több kórházi épület modernizálása, 1 a XII,és XIII,kerületi elöljáróság székházának felépítése és még egész Lsor több kisebbjelentősógl építkezés ORSZÁGOSLeíá?Á? t0 köv */ Ql kk ' K. uótoid
