Magyar Országos Tudósító, 1939. október/2

1939-10-19 [215]

ZU ROZSNYÓI 3.-&Y..K ÜGYE .../].. f olytatsa./ 3oohsslov

lr ormánynak nora volt joga állami tui -.jdont képező javakat elidegeníteni, csal-: a törv --ny hozás clözut.s enged lyovol. Lío állapítja az Ítélet, hogy ilyen engedélyt a törvényhozás a2 ügy-bon oljárö minisztereknek nem adott. Az Ítélet indokolása a továbbiakban a lrövotkos6>ot mondja: A magyar állam jogait csak átmenetileg ós illotéktolenül gyakorolt Csohpzlovák állam a Vordosos javakról nem is veit jogsult rondelkopni. A perbon az alporooek j öhiszoraüségü: kel v..ide-kuntok', azonban a biroe lg est a jóhiszeműséget nem eszlolto. Felt. tlonül megszűnt a;: tipor, ook jóhiszeműsége, sőt rosszhiszeműséggé változott akkor, amikor elhangzott a müncheni döntoc s ezeket a turüloto.'-ot is a müncheni döntőbíróság a mag ar állam számára i tölte vissza. A perbeli ingatlanok és j ogok - mondja az Ítélet a trianoni bókosZorzödós életbeléptekor a magyar szent koronához tartozó torületen voltak, a magvar állam fönnhatósága alá tartoztak ós a magyar állam tulajdonát ••'épozték. Azokat a részeket, amely okot Trianon a magyar állam testéből i ..Csehszlov -k állam meg a lakit ós á céljából leszakítottak ős a Csehszlovák a., lam fönn a t óság., alá helyeztek, a magyar allata a husz uvos elszakítottság dacára is o térülőtöket a sajátjaik tokintette, azokhoz való jogáról soha lu nun mondott, sőt azt nemzetközi uríntkozósben éppen ugy, mini az orsz..g beloojébun Llandóan és nyomatékoson fenntartotta. Békés eszközökkel állandóan ós nyíltan arra törukudott, hogy az ciszakitott részekhez való jogát neme ak a közvetlenül aüe'eít államok, liánom az oo^sz világ olsimorjo. A magyar nemzetnek ezt aj ogát olisnertok a Csehszlovük állam s.ersa felett döntő hatalma?-: is, amikor a müncheni döntést meghozták;, de el ismerte zt a veit Coohs zlov ík állam ?:orm nya ós a l-rócöhb önállóvá lett gazlovoaiszko. koranya is. Ezt az Íteletet a pervesztes alperesek fellebbezéssel támadták meg és így korült másodfokon it .leti döntőére az ügy a kassai kir• itólotábla dr. Radványi tanácsa el-. Ez a foliobbozósi biroi fórum több tárgyai ás után az olsőbiroság marasztaló Ítéletét teljes og ász''bon helybenhagyta . A ?:assai tábl: it'•letet folülvizsgálati k ro.'.ormiul támadták zieg az alporusok ós itsy került az ügy a magyar királyi kúria poig-árl tan -co". elé. A ?curia előtt mug tartott f oltilvizsg Iiti t Irgya'J. .unak külön érdekessége az, hogy c nagyszabású pör előadója dr. Gofforth Elek, a kitűnő b.nyajogáoz^ aki tavaly még a csehszlovák legmagasabb bírói forum, a brünni legfelsőbb bíróság tagja volt ós ez óv tavasz. in nevezték ki a m .agyar királyi ! uri.: bír áj ává, A terjedő, mos iratok rfeszlotos icjmurtot.se után dr. Bar át h László az alperesük jogi képviselője szolalt fel és az -.Isobiróságok által lefolytatott bizonyítás részletes kiterjesztését indítványozta, kértu, hogy rendelje el a kúria annak a kót oeohszlovái? minisztórnok, Kaifus és Nosal volt minisztorekne?.: tanú* 'nt való kihallgatásait, akik bizonyítani fogdák, hogy a csehszlovák törv nyhozás az akkori rondkivül feszült külpolitikai viszonyok miatt nem adhatott felhat:Imazást a perbeli javak elidegenítésére, de az ad.av'toxi ügylet -. csehszlovák állom és az alperes ok r-. szerel teljes j ohis zemüs >ggel történt. Ezzel szemben dr. Markovics Ferenc kincstári főügyész a további bizonyítói eljárást ellenezte és --ímut itta, hogy a hatalmas 'rt kü b.ihyákat olyan időben idegenítette el a Csehszlovák állam, áni-kor már minden kótsagót kizáró módra tudhatta, hogy a nemzetközi münbhoni döntőbíróság ez okot a térülőtöket is a magyar • •Alám szamara Ítélte vissza. A királyi kurta hosszabb tanácskozás ut n hirdette ki az ítéletet, amely az alperesek folülvizsg. lati kérelmei elut •.s.itja és ezzel az aleobirOö:ig9k marasatalö it-letét jogerőre emelte. Erdekess.gu ennek .az ügynök, hogy a porrendtartás érteimében a perbe.; i fúlok a per ért két a b-.lyog illet ékek lerovása szempontjából 7oo.ooo pengőre tették. A valóságos érték azonban ennél jóval több ha csak azt az eladási rat vesszük ír nyadóul, amelyet 158 millió oskkorcnában jelölte!: meg áz.alperesek, akkor is pengőre való átszámítás szerint a porért k meghaladja a 25 millió pengőt. Azok a pörköltáegek, valamint zárgondno?:í köitsogok, amelyek a per sor In felmerültek, körülbelül 75.000 pengőre rúgnak. MotA* .