Magyar Országos Tudósító, 1939. október/2
1939-10-25 [215]
A főváros közgyűlése. A székesfőváros folytatólagos közgyűlését szerdán délután öt órakor nyitotta meg Karsfiáth JenŐ titkos tai ácsos, főpolgármester, A közgyűlésen a főváros 1940,évi költségvetésének általános vitáját folytatták. Az első felszólaló dr.Vályi Ferenc, nagy elismeréssel emlékezett meg Szendy Károly polgármester tegnap elmondott nagyszabású költségvetési expozéjáról, amely teljesen felöleli mindazt, amire a fővárosnak jövő fejlődése érdekében sz üksége van. Az elmúlt husz esztendőt ugy jellemezte, mint a szociális törekvések korszakát, amelyben ugy a szellemi, mint a manuális munkanélküliség megszüntetésére törekedtek, ezzel szemben a jövendő korszaknak olyannak kell lenni, amelynek alapja a nemzetvédelem kell hogy legyen. Ezután a költségvetés bírálására tért át, többek közt hangsúlyozva azt, hogy az államnak is példát kellene venni a fővárostól a kishivatalnokok fizetését illetőleg, amely e fővárosnál aránylagosan olyan^ hogy már ebben a minőségben is családot lehet alapítani, A főváros mindenkor igyekszik keresztülvinni azt az elvet, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozóknak lehetőleg magasabb fizetést adjon, hogy ezzel magasabb színvonalra emelje azokat a Nagy elismeréssel beszélt a Fővárosi Segitő Alap működéséről. A státusrendezéssel foglalkozva azt a megállapítást tette, hogy kétségkívül ez bizonyos ideig megnyugvást kelt, de azért azt tovább kell fejleszteni, mert a mai formájában nem lehet véglegesnek tekinteni, A kisüzemek státusrendezése azonban még mindig nincs elintézve, pedig ezt feltétlenül összhangba kell hozni a város többi üzemi alkalmazottainak státusával. Ismertette ezután az ut- és csatornaépítésnek, nemkülönben a parkoknak husz év alatt történt nagyarányú fejlesztését és azt az áldozatkészséget, amelyet a főváros anyagi szempontból ebben a tekintetben mindéi _-r hozott. Feltétlenül sz ükség van azonban ugy az ottlakó polgárok, valamint az idegenforgalom érdekében, hogy a hegyvidék úthálózatát is szervesen kiépitsék. Ezután tömör öszszefoglalásban ismertette azt a nagyarányú fejlődést, amelyen Budapest az utolsó két évtizedben átment 0 A főváros hiteléletével foglalkozva, hangsúlyozta, hogy a kisiparosok és kiskereskedőknek afováros hiteléletébe való bekapcsolásával az jelentősen kiszélesedett. Jól bevált a Kisipari Kiviteli Intézet is, amelynek nemcsak ipari, hanem szociális jelentősége is van. Az iskolák építése azonban nincsen arányban a felmerült szükségletekkel, s itt főleg a szakirányokra kell nagy súlyt fektetni. Nagyobb jelentőséget kell adni a tanonciskoláknak,hogy azok minőségi erővel is bírjanak és az iskolai végzettséget kapcsolatba kell hozni a segédi képesítéssel. Örömmel állapította meg azt is, hogy a főváros községi élelmiszerüzeme vezetés szempontjából igen jó kezekben van és már be is bizonyosodott, hogy az a legválságosabb körülmények között is minden követelménynek meg tud felelni. Szükségesnek tartja a fővárosi vegyészeti intézetek további modernizálását is. Az adott viszonyok között helyesnek tartaná a fővárosi építészet körében történendő olyan propagandát, amelyek az uj építkezéseknél az óvóhelyek létesítését elősegítenék. Beszédét azz8l fejezte be, hogy amint a mostani és jövendő korszak alapjának a nemzetvédelmet tekinti, ugy szükséges, hogy a főváros tanügjri személyzete teljes szivvel és lélekké^ olyirányban hasson a kezeik alatt felnövekedő ifjabb nemzedékre, ! hogy azok ennek jelentőségét teljes egészében átérezzék, hogy a jövőben mindenkor meg tudjanak felelni azoknak a legmagasabb követélményeknek> amelyefcj.% magyar nemzet velük szemben támasztani fog. /Éljenzés és taps,/ /folyt, köv,/ ORSZÁGOS LEVÉLT** •
