Magyar Országos Tudósító, 1939. szeptember/2

1939-09-20 [213]

TUSNÁDI NAGY AHÓRÁS IGAZSÁGÜGY. mnT ÍZ TER ÜDVÖZLÉSE. AZ igazs ágügy mi: i sz terium tisz tviselökara tes t£eti­leg üdvözölte Tas nádi Nagy .andrás igazságügyminisz tért abból az alka­lomból, hogy a Kormányzó őt magyar királyi titkos tanácsossá nevezte ki. A minisztérium tisztviselőkara élén untai István államtitkár meleg sza­vakkal köszöntötte a minisztert, akit biztositott e tisztviselökar hűsé­géről és ragaszkodásÍÍTŐI* Eiajd reámutatott arra, hogy a mai válságos i­dőkben minden magyar embernek alá kell rendelnie az egyéni érdekeit az ország érdekeinek,- egyévi akaratát a magyarság sorsát irányito törvényes vezetők akaratának. Nemcsak azért - úgymond - mert nehéz időkben igy rendeli ezt az az erkölcsi parancs, amely az állam, a haza ügyét tartja a legfőbb törvénynek, de azért is, mert hiszünk vezetőinkben, az ő ké­pességeikben, önzetlenségükben, hazafiasságukban; áldozatkészségükben, magyarságukban, bizünk bennünk és szeretjük okét./: Nagy éljenzés és taps/' - Te, Kegyelmes Uram - folytatta beszédét Antal államtitkár ­a Gondviselés akaratából e vezetők közé tartozol, s az országkormányz ás mérhetetlen, kálváriás gondjából kiveszed a súlyos részed. Nemcsak e mi­nisztérium vezetése nehezedik vállaidra, de az egész ország sorsának i­rányitás.ban részt veszel. Roppant felelősség nehezedik lelkiismeretedre, Isten, nemzet és ember előtt, s itt nem csupán arra az alkotmányos és politikai felelősségre gondolok, amelyet az 1848. évi III. t.c. állapit meg a kormány tagjai számára, de az emberi felelősségnek arra a talán még ennél is nagyobb slyára, amelyet minden hivő és alázatos keresztény lélek érez, aki ember táirsai sorsát intézi. Az az érzésünk, hogy e roppant munka végzését, s e súlyos felelősség elviselését megkönnyíti számodra az a tudat, hogy azok, akiknek közvetlen vezetésére "agy hivatva - a Te legszűkebb munkatársaid - zárt sorokban, teljes egységben, bizalomban és odaadásban állnak oldalad mellett és kitartanak melletted, álcár zug a vihar, akár süt a napfény házunk teteje felett. /Nagy éljenzés és taps/ Tas nádi Nagy András igazságügyminisz ter meleg szavakkal kö­szönte meg az üd* öziést. Rámutatott arra, hogy a világhábéru pusztítá­sait követő husz év alatt kemény murka, sok áldozat árL:.n gyűjtögettük össze azokat az anyagi és erkölcsi javakat, amelyek nemzeti és állami létünk nélkülözhetetlen kellékei. Ezt az anyagi és erkölcsi birtokáilo­mányt nemcsak megtartanunk, hanem gyarapitanunk is kell. /Ugy van ! Ugy v an! Nagy taps./ Hangsúlyozta, hogy ehhez a magyar nemzeti élet minden mun­kásának önzetlen, áldozatkész, felfokozott, fegyelmezett, harmonikus erőfeszítésére van szükség. És szűkség van arra a felelősségtudatra, ar­ra - a jogi felelősség korlátain messze túlmenő - erkölcsi ós történel­mi felelősségtudatra is, amelyről Antal államtitkár beszólt, szükség van arra, hogy ez a felelősségtudat ne csak a vezetőket, a minisztériumok­ban ne csak a minisztereket, hanem minden tisztviselőt, kicsit ós nagyot egyaránt, áthasson. - Ti - mondotta befejezésül a miniszter - ennek a felelősség­tudatnak mindig tanújelét adtátok. Ti mindig hü és buzgó munkatársaim voltatok, s én abbéi a fényből, amit a kapott kitüntetés számomra je­lent, örömmel ós boldogan szórom reátok a benőteket megillető részt. A tisztviselői kar szűnni nem akaró éljenzéssel és' tapssal , fogadta Tas nádi Nagy András igazságügyminisz ter szavai t./KO T/B. r

Next

/
Thumbnails
Contents